Na, aki csekkolta a blogom, annak nagyon örülök (nehogy elhiggyétek), és remélem, holnap megkapom a kellő mennyiségű oltást.:D Fő, hogy szeretem az osztálytársaimat.:D
Ma annyi történt, hogy semmi. Komolyan semmi azon kívül, hogy jó a pólóm, jó a karkötőm, fáj a vízhólyag az ujjamon (állítom, soha nem volt még vízhólyag az ujjadon), előadtam a bloggereimet, kiderült, hogy van blogom és lehet csekkolni, fagyiztunk, leettem magam (nem én lennék), és volt plusz két óránk. Szóval nem történik semmi. Persze, történik, de az uncsi. Jó, tudom, nekem meg soha nem jó semmi.
Amúgy végre valaki felpakolta feliratozva a MMFD-t. Imádom Finnt.<3 És az a hátrairogatós rész... Ilyen srácok miért nem léteznek? I mean... Ha léteznek is, miért nem az én környezetemben létezgetnek, és miért nem szerelmesek belém?
És akkor megint ott tartok, hogy Ádámnak anno kurvára igaza volt. Hogy ez egy kibaszott vicious circle, itt senki nem jár jól - csak néhány, azok meg nagyon szerencsések. Mármint van, aki után én rohanok, de leszar, és van, aki utánam rohan, de őt én szarom le, mert én az saját tagom után loholok. A crushok halála. És ebből jön az, hogy egy szar szemét szar alak vagyok, ha kiderül, és én lógva hagyom azt, akinek én vagyok a crusha. Persze, most kérdezed, miért én lennék a köcsög, fogadja el, kész és csá. Oké, de akkor is... Újabb emberen gyalogoltam át, megbántottam, miattam érzi magát szarul. Én meg azon agyalok, hogy neki mennyire borzasztó lehet... Miért mindig velem basz ki ez a rohadt univerzum?
Bazdmeg, ezek nem jöttek össze teljesen véletlenül? Mármint így tudat alatt, vagy tudomisén. Mert oké, hogy 'nekiadtam', de azért mégsem. Ő az én crushom, a férjem lesz és kész. (ja, paradoxon, tudom) Én nem az a lány vagyok, akiért nem kár. Milyen tök jó Odettet írtam már ide a végére.
Egy önző és egoista dög vagyok. Ugye, hogy már nem is tűnök annyira boldognak?