az utolsó két-három bekezdés enyhén szólva Keith-spoileres (jabocsi, az utolsó nem) grillezhetünk is. jézusom, fire inda house. nem is, fajörindöhól!
Imádom, hogy néhanapján a szótár.sztaki szeret szívatni, és fél óra mire bejelenti, hogy szerverhiba miatt nem tölt be. Frissítek, újabb fél óra, és rohadjon meg, mert elfelejtettem, mit is akartam lefordítani.
Ma alig ettem valamit. És full morbidul (szerintem inkább morbidan, de mindegy) fog hangzani, de valahol 'büszke' vagyok magamra. I mean van olyan nap, amikor kábé nullahuszonnégybe' eszek. Mostanra éheztem meg annyira (actually nem voltam és nem is vagyok éhes, csak visszaírtam mindenkinek fészbukon, és vártam, hogy válaszoljanak), hogy kimentem a konyhába, kinyitottam a hűtőt, ettem valami szalámit (híjj, de szar volt (pedig én aztán nem szoktam ilyet mondani)), aztán gyorsan állva magamba toltam egy szelet kenyeret, majd újra benéztem a hűtőbe, hogy valami cucmót keressek rá/bele. Végül arra jutottam, hogy a filmnézésem közben csinálok magamnak sonkás-majonézes-sajtos szendvicset. Nyamm. Egyébként a one of my so hardcore eatings during films, amikor Juno közben kenyérre kentem a lencsefőzeléket. Ja, mint a vajat. Tök hidegen, egy óriási lábasból... Mindezt hajnali kettő körül. Mondjuk ez még tuti nem annyira hardcore. Mindegy, nem is érdekel, mi a leghárdkórabb (ezt azért úgy megmondtam).
A végére még annyit, hogy tegnap néztem Keith-t. Unfortunately, már csak arra volt időm.:( És damn, hogy már megszoktam, hogy angolul az unfortunately után vesszőt teszünk. Szóval megnéztem. Nem a szívem csücske (a szívem csücske a Because I Said So), de nem rossz. Sőt. Már csak azért sem, mert elég sokáig húzzák egymás agyát. Fogalmam sincs, miért, de a kedvenc részem a romantikus filmekben, amikor még nem jöttek össze, szimplán csak játszanak egymással. Olyan utálatos vagyok. (Az előbb volt egy tök jó szavam ehelyett, erre nem elfelejtem...) Aztán jó, rendben, összejönnek, nem happy end, de ennyi. Sokkal több értelmét nem láttam. És biztos gyökér vagyok, mert azt sem értettem, miért dobálóznak a film alatt olyan kommentekkel, hogy mekkora mondanivalója van meg ilyenek. Wheres the mondanivaló? Hogy milyen szép valaki álmait/vágyait teljesíteni a halála után? Hogy létezik igaz szerelem? Milyen rossz a rákosoknak? Milyen felületes a legtöbb ember? Biztos egy iszonyat nagy gyökér vagyok, azonban én egy darab korszakalkotóan új mondanivalót nem találtam ebben a filmben. Szép meg jó meg a végére egészen megkedveltem ezt a Keith gyereket, de semmi. Ha valaki pedig tudna valami újjal szolgálni nekem, nagyon szépen megkérem, írja már le nekem, hogy tényleg falba verhessem a fejemet, miközben azt hajtogatom: bazdmeg, Lillu, gyökér vagy.
Jaigen, még pár szót a főszereplőnkről. Nekem nagyon szimpatikus volt. Van is hasonló ismerősöm (akinek szintén imádom a stílusát), és ha nekem így 'csapná a szelet' valami srác, esküszöm, azonnal feleségül mennék hozzá. És még a fizimiskájával is megbarátkoztam a cirka kilencven perc alatt. Najó, azért ennél azt hittem, többet tudok róla írni, de szerintem értjük, hova akarok kilyukadni. Egyedül az a spanyol vagy olasz vagy tudomisén milyen gyerek idegesített. Soha nem értettem, mitől jobbak ezek a déli pasik az 'átlagosoknál'.
Egy szó, mint száz nézzétek meg, egyszer mindenképpen érdemes, ha másnak nem, elrettentően példának tuti. Azt hiszem, ennyit akartam. Ja, tényleg ennyit. Holnap medencés, pingpongozós parti meg minden. Aludni kell meg filmet nézni. Főleg nektek.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó