You're the all-singing, all-dancing crap of the world. olyan jók ezek posztjaim. amúgy frissítenem kéne a todolistes cucmót
Megint kiborulok, de már uncsi lenne, ha nem akadnék ki valamin, nem? :D Kezdhetném azzal, hogy nem láttam a női egyéni indításost Ruhpoldingban a retkes kilenc órám miatt (ami actually nyolc, mert a nulladik nem oszt, nem szoroz), viszont ez még nem is zavar annyira, mert az egyénit nem szeretem annyira. Mondjuk a sprint a legkevésbé szívemcsücske. Azonban még mindig nem ez a lényeg, hanem drágajó osztálytársaim, akik feltúrják a karácsonyi ajándékomat (még mielőtt egyáltalán bele tudtam volna nézni!) szemrebbenés és kérdezés nélkül, és fel sem tűnik nekik, hogy konkrétan ott helyben olyan szinten elküldeném őket a picsába, hogy mikor este lefeküdnek aludni, soha többé nem akarnak felébredni. Én is tiszteletben tartom mások intim szféráját, nekem meg nincs, vagy mi az isten? Ja, vagy én biztos le vagyok szarva, mert nekem úgyis mindegy. Persze, ez így működik, szerintem is, csak ne csodálkozzatok, amikor majd önkiszolgálósdit játszok a cuccaitok között.
A másik ez a kibaszott verge. Állítólag ez a francia fasz, és már rohadtul unom, hogy verzs (ami egyébként nekik a magyar vers), verzseny, verzsolvasás, verzselés, és még napestig sorolhatnám. Egész egyszerűen kiborít, amikor valami ennyire nem vicces, de azért még nyolcvanhatodjára is elmondjuk a negyedik hónap után is, hogy még jobban felbasszuk az agyamat. Már tényleg mosolyogni is képtelen vagyok rajta. Már csak azért is, mert végre nézném a szívemcsücske, kikapcsoljazagyam biatlonomat, és amikor a szpíkersrác mond egy verseny szót, abban a pillanatban elkezdek gondolkozni, hogy bassza meg, a kurva életbe, elkívánok mindenkit a picsába, hogy már a biatlonjaimat sem tudom enélkül a nagy rakás szar nélkül élvezni. Köszönöm szépen, tényleg.
És még csodálkoznak, hogy nem akarok velük jóban lenni. Szóval ja, jó ez az elitgimnázium. Ők az én Marla Singerjeim. A probléma ott kezdődik, hogy nekem nincs Tyleröm. (Igen, ezzel is azt a tudat alatti gondolatot erősítem bennetek, hogy igenis, ezt a könyvet el kell olvasni, utána pedig megnézni a filmet. Én még kötelező olvasmánnyá is tenném, dögöljek meg.)
Amúgy a mai napom... Eljutottam a kémiai égéses cucmóig olvasásilag és már szappant is főzünk, megcsináltattam magamnak egy egész Karácsonyi énekes dogát, befonattam Jennásra a hajam (fel sem tűnt, amíg Cili nem mondta.:D), bealudtam a biatlonjaim előtt.:(, frusztráltak és idegesítettek az emberek all day, hazudtam egy jó nagyot, pedig nem akartam, de muszáj volt, jól elbasztam az oris dogámat, és full büszke vagyok magamra, mert megint megyek megyei helyesírásira.:DDD (micsoda alliteráció volt már itt, figyeltétek) Örülök, és most már tényleg szeretnék valamit alakítani is, mert azért nem járná, ha mindig megakadnék a Boronkaynál, bármennyire is geci jól néz ki az az iskola. Szóval ja, tessék ám rám gondolni szerdán kettőkor.:D Mondjuk azelőtt is lehet, de speciel utána már nem érdemes.
Egyébként dehogyisnem, vannak ám nekem Tyleröm, nem is egy, csak éppenséggel nem azt mondja, hogy 'Sticking feathers up your butt does not make you a chicken.'. Meg... jaj, most nem akarom lelőni a poént, mert for real nagyon szeretném, ha adnátok egy esélyt ennek a sötét csodának, de aki vágja, miről szövegelek kábé az egész poszton keresztül, az tudja a problémámat.:D Vagy nem. Akkor meg tessék gondolkozni. (Akartam még ide egy jót mondani, de rosszul emlékeztem, szóval nem.:D)
|