'11. szeptember 10. - Egy héttel az esemény után posztolva is lett.:'D
Szégyen, nem szégyen, én életemben először voltam OSG-n. És mit ne mondjak, kurva jó csapat jött össze.:D
Nyolc óra tízre volt megbeszélve a találkozó a hév megállóban. Én fél nyolckor kimásztam az ágyból, tiszta kómásan. Tegnap én még hajnali egykor teregettem, na.:'D Gyorsan ettem egy fél tál müzlit, felöltöztem, fogat mostam, belőttem a sérómat. Kisiettem a megállóba. Én voltam az első.:M Majd később kiderült, hogy jött Fanni is, csak én kábé életemben egyszer láttam, akkor is két percig.:'D Szóval amikor Ferenc megérkezett, akkor esett le, hogy ja tényleg, ő a Fanni. Háhá.:'D Mentem köszöntem, jöttek Imréék is, felszálltunk. Miklóson felszálltak ezek a rajulós gyökerek, akik csak azért járnak ilyen rendezvényekre, mert menő, meg osztanak matricát. [Most mondod, hogy én is azért mentem mert rajság. Nem, én azért mentem, mert érdekelt. Amúgy meg táskát is kellett még vennem, szóval jót a hasznossal.:D]
Bezötyögtünk Vágóhídig. Mindenki vett napijegyet, csak én nem. Anya ellátott egy kiló vonaljeggyel.:'D Anya of course pont akkor hívott. Kérdezte, hogy kikkel mentem. Mondom: itt az Imre, a Patrik, a Roni, meg a Roni barátnője. [Ezt olyan értelmesen elmagyarázva, mutogatva.:'D] Mire így mindenki felhorkan, hogy hát itt a Fereeenc.:D Jabocsbocsbocs, itt a Ferenc, itt a Ferenc, őt elfelejtettem. Hát, Ferenc nem örült neki.:'D
Ezek után fogtuk magunkat, és átmentünk a túloldalra. Ferenc leszedte a táskájáról a deszkáját. El is indult volna, csak - igazából fogalmam sincs, mi történt - a deszka hátrafelé kigurult alóla. Mi kinevettük, ő meg majdnem elesett.:'D Felszálltunk a villamosra, majd Imréék kitalálták, hogy Stégbe akarnak menni. Lillu, jössz? What the fuck this Stég? :D Megtudtam, hogy Stég is a skateshop. Életem információja.:D
Stéghez meg is érkeztünk, de fél tízre. És tízkor nyitnak. Sok hülye mit csinál? Naná, hogy a kirakatba ül és kólás gumicukrot eszik.:D A hatvanegyes villamos nagyjából három perc múlva megint elment ugyanabba az irányba. Patrik megszólal, hogy mi ez már, bazd meg, most ment el.:'D De ezt olyan Patrikosan. Ferenc közben a deszkáján állva össze-vissza ment. Patrik: mikor jön már egy busz? - hangosabban. - Ferenc, hogy ütne el egy busz. Lillu: ha rajtad múlik, elfogja.:'D
Jöttek mások is. Nem tudom, mit gondolhattak, de öt nagy állat ül a kirakatban kólás gumicukrot majszolva nem kelthetett valami pozitív benyomást.:'D [Ferenc 'deszkázott'. Mondjuk már be se fért volna a kirakatba.:'D] A várakozás alatt Ferenc és Áron valami kőpapírollózással deszkázni kezdett. Öt perccel később kiszólt egy öreg nő, hogy nincs itt elég hely - vagy valami ilyesmi. Biztos hangosak voltak. Basszus, a villamos tényleg olyan halk... :'D
Ötven körül két csávó meg egy nő kiszédelgett a boltból. Mindenki talpra ugrott. Az egyik megszólalt, hogy majd egészkor, gyerekek, majd egészkor. Visszaültünk. Én azon gondolkoztam, hogy ezek most ott laknak, vagy sátortábor, vagy mi van ott, hogy csak így kijöttek? :D
Pár perc múlva már hivatalosan is kinyitottak, szóval betolakodtunk. Áron lapot vett. [Remélem, tényleg lapnak hívják. Gáz lenne, ha egy ilyen nap után nem tudnám a nevét.:'D] Imre pénzéből.:'D Gyorsan körbejártuk az egész üzletet, kiröhögtünk pár dolgot. Of course, az új lapra nagyon kellett vigyázni egész nap.:D
Jaigen, gyorsan tisztázom, hogy ki kicsoda.:D Imre és Ferenc osztálytársaim. Áron Imre bátyja. Fanni Áron barátnője, Patrik pedig egy volt évfolyamtársunk.
Új lappal, nagy boldogan és gyors útirány változtatással elindultunk a Moszkva felé. Mert arra gyorsabb. Na ja, persze.:D Moszkvára megérkezvén átszálltunk a kettes metróra. Amikor leértünk a megállóhoz csak néztünk, hogy nincs Nyugati pályaudvar nevű megálló. Végül újratervezés: Blahán le, át a négyes-hatosra, ott vagyunk, hallod.:D Oké, metró arrived. Unalmamban megkerestem a Nyugatit. Hát nem a hármas vonalán van? :'D Szóval Deák téren át a hármasra, mert úgy gyorsabb. Na ja, persze.:D
Nagy nehezen a Nyugatihoz értünk. Bementünk a Westendbe, ahol megvécéztettük a társaság férfi tagjait. Ha jól emlékszem, ezután benéztünk a Garage store-ba, Imre és Ferenc pedig bement a Speed-be. Mi kint leültünk. Úgy tíz perc múlva kiverekedték magukat. Megcéloztuk a tetőt. Táska átkutatás megvolt. Alig tettünk meg húsz métert, belefutottunk Emibe és Dalmába. Úgy volt, hogy találkozok velük, ezért otthagytam Imrééket. Szóval én kábé bementem, kijöttem.:'D
Beültünk a Starbucksba. Beszélgettünk, pikcsőrt mékeltünk, nevettünk. Nagyjából fél órával később elmentünk nekem táskát venni. [Előre megsúgom, most már vettem is.:'D] Of course a Claire's-ben kötöttünk ki. Egyből leakasztottam a rénszarvasos táskát, mivel egy darab volt. Hátha valaki elvitte volna még előttem.:'D Körülnéztem öri-bari karkötő ügyben, amit megígértem Virágnak. [Ricsi, Virág és én öri-barik vagyunk egy tavaly májusi rajz óra szerint.:D] Találtam két egész elfogadhatót. Próbáltam Virágot hívni kétszer is, de nem vette fel. Így mindkettőt megvettem.:'D Jaigen, a táska. Vállra akasztható rénszarvasos. Ahogy régebben írtam, nekem csak az aktualitásával van bajom.:D [Akit érdekel: az öri-baris karkötőkről. Vettem egy öt darabosat meg egy hármasat. A három darabos fekete-fehér: písz, szív, és egy csillag van rajtuk. A öt darabosak hivatalosan is BFF-esek, sárga, zöld, kék, rózsaszín, narancssárga színben.]
Miközben vásárolgattunk megcsörrent a telefonom. Tomika volt az, találkozni akart Emivel. Mondja, hogy ne sokat vásároljunk. Mondom, kapd be.:D Végül vele is találkoztunk a Mekiben. Vilivel volt. Felküzdöttük magunkat a tetőre lifttel, ahol elváltam tőlük. Felhívtam Imrét, hogy hol is vannak. Of course, Speed.:'D Odagyalogoltam, ledobtam magam. Közben láttam Jessicát is. Gondoltam utána megyek, de kurva fáradt voltam. Majd csak jön visszafelé is.:'D Hát öt perc múlva jött visszafelé is. Kinyújtottam a kezemet, ennyi telt tőlem erőileg. Szika és Dó észrevett hál' a jóistennek.:'D Nagy nehezen talpra küzdöttem magam. Elkísértem őket a játékteremig. Alig tíz perc alatt kiveséztük az összes lovis dolgot, és a helyi történéseket.
Visszasiettem. Patrikot megbíztam a helyem vigyázásával. Mire visszatértem, ő már ott ült. Kösz, Pít.:D Kiderült, hogy amíg én elvoltam, Ferenc és Imre már ettek, csak Roni és Fanni nem. Én meg, basszus, kivel menjek? :'D Éhes voltam. Egy fél tál müzlin kívül nem ettem semmit reggel, mert a gyökér fejemmel csak fél nyolckor tudtam kikelni az ágyból. Szóval kábé tíz centiről ráordítottam szegény Áronra, hogy Roooniiiiii.:'D [Mert már vagy ötször szóltam neki szépen, de nem figyelt rám. Amúgy, ha olvasod, és fél füledre nem hallassz, akkor bocsánat.:D] Ugyanis ők eltervezték, hogy mennek Mekibe kajálni. Mondtam, hogy kérek szépen egy cornettos mcflurry-t. Mondták - nem is egyen -, hogy azzal nem fogok jól lakni. A durva, hogy nem is voltam annyira éhes, csak olyan leesett vércukrosnak éreztem magam. Kissé furán.:'D A vége az lett, hogy meghívtam őket egy tízezresből.:'D [Mondjuk nekem ma esett úgy igazán ez a tettem. Tiszta jóság vagyok, na.:D] A múltkori mozizásból okulva megkérdeztem: visszakapom-e a visszajárót? Ferenc így kiröhögött, hogy neeeem, elkölti a pultos gyerek.:'D
Imrével, Patrikkal és Ferenccel elmentünk valami normális üdítőt venni. Kóla.:'D Amikor kiértünk a boltból - ez azért lesz leírva, mert vicces - Áron hívta Imrét, hogy csipkedjem már magam.:'D Csipkedtem magam, és gazdagabb lettem egy mcflurry-vel. Megköszöntem, és Patrik kezébe nyomtam azt a fagyis izét, amíg elraktam a maradék pénzt. Beleszagolt. Ilyet szól, hogy ennek jó illata van. Add már ide, megeszem.:'D Kettőspontdé, hülyének ne nézzél már.:D
Ettünk, ittunk, megint megcéloztuk a mosdót.:'D Felcaplattunk a tetőre. Pont elkaptuk valami deszkás selejtezőnek a végét. Jó lett volna, ha nem rengeteg fejet látok.:'D Ferenctől elcsórtam a deszkáját, ráálltam. Eddig oké, de amint felnéztem, elment az egyensúlyom és elcsúsztam.:'D Nem estem le, csak így háhőőő.:D Végül valahogy rájöttem, hogy kell rajta megmaradni, és egész jól láttam a dolgokat. Röhögjetek ki, de szerintem tök érdekes volt.:D
Ezek után a Kilakikitt koncert helyén kötöttünk ki. Megmondtam, hogy köszönöm, de én ezt kihagyom. Legalábbis, amiket Ferenctől hallottam... Amúgy is fáj a lábam, majd hívjál Ferenc. Na már most, ezt úgy mondd el, hogy valami dj-s szartól alig hallod a tőled három milliméterről a füledbe ordító embert. Activity-vel minden megoldható.:D