'11. október 8.
Köztudottan a péntek kirándulós nap volt. A nyolcpera pedig - a hétcével társulva - a csillebérci kalandparkba ment.
Elég volt csak fél kilenckor kelnem. Jéhúú.:D Elnézegettem a tévében az okos embereket, és kábé hatvanötször bejártam a lakást. Kilenc körül felvettem a legvékonyabb nadrágomat a legvékonyabb pólómmal, rá egy laza gombolgatós pulcsit. Há' raj vagy, télen se fázol a mínusz tíz fokban.:D Azt hiszem, elég annyi, hogy úgy éreztem, mint a termopolár pulcsimnál. Átfújt a gatyámon a szél.:'D
Már az elindulásnál gondok voltak, ugyanis késett a busz. Nem két percet, vagy hármat, hanem úgy húszat.:'D A szélben egyrészt megfagysz, másrészt összekócolja a hajad. Rengeteg séróigazitás után megjött a buszunk is, és of course megtapsoltuk, illetve jéhúúkat ordítoztunk.:'D Konkrétan felestünk a buszra. A hátsó sorért harcoltunk Brennerékkel. Mi nyertünk.:M
Odafelé úton iszonyat jól elvoltunk. Két mondatot emelnék ki.
Ricsi csipszét ettük. Megszólal, hogy van rajta matrica. Rákérdeztem, hol? Mutatja. Lillu: de hol, Ricsi? Ricsi: tudod, mi a matrica?  Két oldala van, a hátulja ragad... :'D Mondom, ja. De hol a francban van az a matrica? Ott van, bazd, kiszúrja a szemedet. Lillu: de mi van ráírva? Fejjel lefelé nem tudok olvasni... Ricsi: kibaszott jó helyzet felismerő vagy.:'D [of course ironikus cinizmussal mondta.:D]
Ricsi mesélt egy nagydarab, erős emberről. Ennek most így semmi értelme, szóval olvass tovább.:D Ricsi: olyan volt, mint Feriszer Feriszer Feriszer Feri. Lillu: tehát Feri a negyediken. Ricsi: igen, és kétszer olyan izmos is. Lillu: szóval zárójelben Feri a másodikon, az egész a másodikon? Virág: nem, mert az még csak négy. És Feri a negyediken volt. Lillu: hát akkor jó az úgy. 'cuz Feri a negyediken... Virág és Ricsi: de neeem. *félperc.* Lillu: megvaan.:D Zárójelben Feri a negyediken, az egész a másodikon.:'D Olvasva lehet, hogy egyik sem vicces. De ahogy vitatkoztunk... Két perc röhögőgörcs.:D
Lassan megérkeztünk. Beletelt nagyjából egy órába, mire csak az oktatásig elvergődtük magunkat.:'D Nem mellesleg kurva hideg volt. Tőmondatokban: szekrényt béreltünk, megkaptuk a cuccunkat, felöltöztettek minket. Köhömm, annyira fáztam, hogy Bogi kabátjában másztam.:'D Ez volt egy óra. Azt hittem, eret vágok, ugyanis szétuntam a fejemet a fázásban.:'D
Amikor feladták ránk a beülőket és kellőképpen kiröhögtük egymást, mentünk Tamáshoz oktatásra. Tamás nagyon raj volt, rövid gatyában tolta. Mondta, hogy nyilván nem leszünk olyan bénák, mint az előttünk lévő kicsik. Mindenki magából indul ki, én tudtam, hogy rohadt béna leszek.:'D Pár perc múlva kiadta, hogy álljunk fél körbe, mert mesélni fog. Brenner megkérdezte, hogy derékszögbe... ? És nem poénból.:'D Majd fél perccel később neki is leesett. Közben egymást fejelgettünk a sisakokban. Elég hülyén nézhettünk ki, mert voltak 'továbbadós' sorok is.:'D
Végre odajutottunk, hogy másszunk fel. Megtanultuk, hogy fél kézzel kapaszkodunk, fél kézzel csatolunk.:'D 'Be is lógtunk'; én már itt bénáztam egy sort. Rosszul akartam visszamászni a kötélre, de ezt most nem részletezem, úgyse lenne érthető. Mászási próbálkozásaink előtt Tamás azt hitte, hogy ikertesók vagyunk Emivel. Ami elég ironikus lenne.:'D Mondja, hogy tökre hasonlítunk. Én meg mondtam, hogy túl nagy orrom van. És alapból sem hasonlítanánk.:'D A pálya végén csúszni kellett azzal a csigával, vagy mi az. Nem tudtam lecsatolni, megkérdeztem, most mi van. Talán előtte gondolkozni kéne, vágta rá egy másik csávó. Jabocs, mondom.:D [Ismerni kéne a jabocsomat, mert ez így nem jó.:'D] A gyökerek a túl oldalt laknak.:D Nagy küzdések közepette lecsatoltam azt az izét, és csúsztam egyet. Szar volt, mert leért a lábam.:'D
Betársultam Virágékhoz. Ricsi: elmondjuk neki? Lillu: mit? :| Elmondjuk? Virág: mondjuk. Ricsi: végig a seggedet bámulta. Mire én: a perverz fejedet, hogy a holló játsszon a szemeddel.:'D Elcsoszogtunk a zöld pályáig. Közben Ferenc és Emi is beért minket. Ferenc megszólal mögöttem: megyek utánad, aztán ha leszakadsz, akkor jót röhögök. Kösz.:'D
Nem látom sok értelmét, hogy a pályáról irogassak. A lényeg, hogy végigordítoztuk az egészet, egymásnak segítettünk, bevártuk a 'mi csapatunk' embereit. Páran megállapítottuk, hogy soha többet nem megyünk kalandparkba..:'D El nem tudod képzelni, hogy nekem mekkora para volt. A tériszunyommal.:'D Amúgy nem volt olyan borzasztó, csak iszonyat fura, hogy simán végigmentem mindenen.:D
Azt az örömet kellett volna látni, amikor végigértünk a pályán.:'D Csókolom Ildikó néni, elmentem meghalni a mocsárba. Ennyi volt a reakció.:'D A többiek meg rohadtul élvezték. Úgy látszik, csak mi voltunk ilyen antiadventurelandesek Ferenccel. Ricsi teljesen fel volt dobva, és fűzött minket, hogy menjünk vele a kék pályára. Na neee, menjél egyedül Ricsi.:D Lillu: felmegyek, meghalok.:'D Ezalatt Emi, Bogi és Virág is odaértek. Bogi és Virág egyből kék pályára mentek. A többi meg lényegtelen. Mi nem másztunk tovább.:'D
A gondok ott kezdődtek, amikor szomjasak lettünk. Boginál és Virágnál voltak a szekrény kulcsok. Ferenccel elindultunk a kék pálya mentén, aztán valahol a susnyásban megtaláltuk őket. Az a kommunikáció... Besírtam.:D Virág, dobjad má' le a kulcsot. De ne a fejemre, mert meghalok. Ne ordítsál, zavarod őket. Jól van már, asszony. Na, Virág, ide, ideje dobjad, de ne a fejemre, már mondtam. Ide, a földre.:'D Gyere, Bogi, gyere, neked is elmondom. Ne dobd a fejemre, mert meghalok. Ide a földre. Yale-re jársz, meg kell értened. Ide, jó? Okos dandár legyél nekem.:'D
Végül meglettek a kulcsok, és mehettünk inni. Utána elmentünk hot-dogot venni 290, azaz kétszázkilencven forintért, ami kábé 180, azaz száznyolcvan forintot sem ért.:'D Leültünk egy rozoga padra, ahol megettük a kajánkat. Közben kis elsősök sorakoztak, és két kissrác beállt elém. Mondták, hogy nézd már, hot-dog. Erre vagy tíz gyerek elkezdte ugyanezt mondogatni. Nagyon durva volt. Ferenc: kinézik a szádból a kaját. Yes, i know.:'D Gyorsan letudtam öt falatot egy nagy harapással.:'D
Találkoztunk Ricsivel és Márkival, akik megint hívtak minket egy másik pályára. Mondtuk, hogy nem, köszönjük szépen. Lentről néztük őket, és jókat nevettünk. Ricsinek folyton kiáltoztam, hogy jó a mackónadrágod.:'D
Nagy nehezen mindenki levergődött a pályákról, mentünk vetkőzni.
A végén le kellett menteni pár embert, és Bogi meg Virág szerint valami helyes pasi [idézem: Ákos bácsi.:'D] jött menteni. Azt hiszem, ő volt, aki megbámult. Amikor elment mellettem a talajon, akkor is állandóan végignézett. De így sutty. Úristen.:'D Kábé ötször találkoztam vele a talajon.:'D
Szóval jött relatív heéyes csávó menteni. Jól kibeszéltük, és megállapítottam, hogy szerintem nem is néz ki jól. Bogi: pedig olyan jó segge van, meg helyes feje. Virág és Lillu: ez a legfontosabb.:'D Irónia with cinizmus forevőr.:D Szerintem simán hallotta, miket dumálunk alatta tíz méterrel.:'D
Végül hazaindultunk. A buszon - szerintem - sokkal jobb hangulat volt, mint in adventureland. Ricsi folytatta a kanyaros dolgot, amit már reggel elkezdett. Vagyis ha elordítottad magad, hogy kanyar, akkor Ricsi eldőlt jobbra, rá Bogira és Emire.:'D Engem pedig halálra csikizett. Seriously. Leestem az ülésről.:'D
Egy idő után meguntuk Ricsi hülyeségeit, ezért Emi összehúzta a kapucnija madzagjait - így nem látott semmit -, és összekötette. Elég vicces látvány volt, főleg ahogy vergődött.:D Össze-vissza tapogatózott, szinte mindenkit letapizott a környéken. Brenner kis idő múlva hozzácsomózta a cipőfűzőjét az egyik karfához. Kaptunk az alkalmon: Emivel agyoncsikiztük.:D Az a szenvedés... Ha nevettél már tíz percig folyamatosan, úgy, hogy begörcsölt a rekeszizmod kétszer oda-vissza, akkor tudod, miről beszélek.:D Miután kiélvezkedtük magunkat, leszedtük a fejéről a kapucnit. Még elökörködtünk egy negyed órát, és már a sulinál is voltunk.
Tök jó idő volt, esett. Félig felhúzott esernyővel elsiettünk Erikáék autójához, és hazadobtak.
Összeségében jó nap volt, de én soha többet nem teszem be a lábam egy kalandparkba. Itt dögöljek meg, ha igen.:D
Következő blogig szeretek mindenkit, aki erőt vesz magán, és elolvassa ezeket az 'agymenéseket'. Legyetek jók, szépek, meg aranyosak.:'D
Jaigen, és elnézést a hossz miatt.