'12. május 26. - Yesterday was Towel Day.:D
Na, mentsük meg a blog átlagát, és olvassunk egy történetet a mindennapokról.:D
Mondjuk legyen szerda.:D Első órában megírtuk az irodalom tézét. Volt versfolytatós feladat is. A vicces csak az volt az egészben, hogy én lazán kimásoltam a verseket, mert egy másik feladat miatt le volt írva a Nem tudhatom és a Tiszta szívvel is végig... :'D Tehát szerintem ezzel még a hülyék összekaparták a kettesre valót.:D Óra után tanárunk lestoppolt minket lecseszni, emiatt alig volt szünetünk.
Azt hiszem, a szerdai angolon volt az, amikor annyira nevettem magamon, hogy nem tudtam beszélni.:'D Igazából azon szakadtam, hogy nem bírtam felmondani az áprilisi verset, mert olyan volt, mint egy jobbféle nyelvtörő. [Winter brings us snowman, Spring brings us April fools, Summer brings us holiday, And autumn brings us school. Na, mondd ki gyorsan, és nevesd ki magad... :D] Én pedig mindig hipersebességgel akarok in english beszélni, ezért a második sornál kiakadtam. Vidám két perc angolnyolcperegyben.:D
Osztályfőnökin tanárbúcsúztatóra próbáltunk. Valami borzalmas volt.:'D Komolyan. Siralmas... :'D Mindegy, a lényeg, hogy közben is jót nevettünk. Bioszon tézét írtunk, és... És ennyi. Megint meghallgathattuk a nyolcdések fantasztikus hülyeségeit, és a tanár úr kiabálását.
Na, és akkor tesi.:D *rafkósfej.* Kimentünk kábé harminc fokban a fülledt melegbe.[y] Három kört kellett futni. Gyorsan letudtuk, és elkezdtünk Virággal, Imrével meg Timivel gyalogolni. Közben Marci is hozzánk csapódott. Hogy mi mennyit nevettünk... Ráadásul olyan dolgokon, amiken alapból csak szörnyülködnék, hogy milyen gyökerek is egyesek, de akkor... Tökéletesen megfelelt.:D Szóval volt egy baromi nevetséges tesi óránk.:D
Csütörtökön énekkel indítottunk, és egy fantasztikus hangulatú nyelvtan órával folytattunk. [Caution. Irónia... :D] Angol, aztán matek. A csütörtöki matekok mindig szenvedések - legalábbis a nyolcperas klikkünk szerint. Szerdán annyira elszokunk tőle, hogy másnap már meglepődünk, hogy nekünk van még ilyen óránk... :'D Na, és akkor fizika. Megnéztük Virágék videóját, aláhúztunk valamit a könyvben, és kiderült, hogy hármas lett a röpdogám.:'D Ofő meglepődött, ellentétben velem. Én világéletemben tudtam magamról, hogy hülye vagyok/leszek fizikából.:D
Leültem a többiekkel tizenegyes elé. Mindig megvárom, amíg bemennek hittanra, és csak utána indulok haza. Egyszercsak azt hallom, hogy valaki a nevemet ordítozza. Ki más is lenne, mint Sancee meg Csáki? Mindketten kihajoltak a tizennégyes ablakán, és átkiabáltak a tizenegyeshez. [A nembírósoknak szólnék, hogy az lazán egy fél udvarnyi tavolság.:D Jaigen, és nem kicsi az udvarunk... :D] Én is kihajoltam, és kiabáltam. Kérdezték, hogy átmegyek-e. Lillu: üljek be ofőre? Ők nagyba' bólogattak. Így lett egy hatodik órám. Kösz, srácok.:'D Azért végignevettem. Leszámítva, amikor engem kellett oltogatni, és kifigurázni... :D
Ennyit a csütörtökről, legyen péntek. Számtech órán megint telefirkáltuk a táblát.:'D Kinevettük Ricsi angol kiejtését [Kan sas...], és Kovács is hozta a formáját. Rajzon zenét hallgattunk, és föcire tanultunk. Matekon mentünk kompetenciamérésre gyakorolni. Nem volt elég gép, ezért négyen [Virág, hód, Imre, meg a Lillu] leültünk hátra. Virággal kitaláltuk, hogy közösen dolgozunk: ő bejelöli a szimpatikus válaszokat, én pedig tanulok föcire.:'D Amikor már nagyon untuk, elkezdtünk flipperezni.:'D Jaigen, és természetesen halálra szivattuk egymást.:D
Törin kimatekoztuk, hogy kábé ez az utolsó óránk. Ezért le lettünk zárva, és Pali bá nosztalgikus hangulatban volt az óra hátralevő részében. Nevettünk egy sort, illetve megtudtuk, 'kitől mit tanult négy év alatt'. Ezután mehettünk föci tézét írni. Of course annak a rohadt német iparnak kellett kifejtős kérdésként benne lennie, amiről egy szót sem tudtam.:'D Nem baj, Lillu, majd megtanulod szünetekben meg órákon... Azért csak alkottam valamit.=)
Hatodik előtt mentem volna tesi cuccomért, mire anya bejelentette, hogy otthon hagyta.:'D Tehát nem öltöztem át. Mondjuk nem volt baj, mert úgyis csak beszélgettünk. Virággal nagyjából kitárgyaltuk a problémámat. De nem jöttél fel este, szóval ezt megjegyeztem.:D
Megint 'gangeltünk' egyet a suli előtti platzon: kiderült, hogy mindenki anyucit hívja, és nem csak nekünk kell filcért mennünk számtech tanárunknak.:'D [Ugyanis megkaptuk, hogy akik folyton elírják a filceket, azok év végén filcet vesznek a táblához... :'D] Aztán elindultunk haza. Kitaláltuk, hogy elmegyünk skálába fagyizni Bogival meg Imrével. Bogi azt mondta, hogy kér pénzt az anyjától, de felszívódott.:| :'D Szóval egy idő után meguntuk a keresést, és inkább hazamentünk.:'D
Ebből a három napból is levehető, hogy látszik rajtunk a nyolcadik év vége: nagyon lazák vagyunk. Mondjuk szerintem a normálisabb tanárok tolerálnak minket bizonyos mértékig... A másik fele meg... Hát, csesztet minket.:'D
Mindegy, mi ennek ellenére nagyon jól elvagyunk, és rengeteget nevetünk.:D Szóval talán mégiscsak jó lesz ez az utolsó pár hét is... :D
Nos, ennyit egyelőre. Megint nem életem legjobb írása, de azért egész tűrhető.
Legyetek jók a maradék rövid tanítási időben is. Csóközön.:D