eskü, még a végén elmegyek ebbe a buliba... Hát, de esik ez a geci! amúgy hol van már a normális nyár? hiányolom már a rövidgatyámat.
Az ilyen emberek nem irritálják saját magukat is? Vagy csak én vagyok olyan hülye, hogy engem ez nagyon zavar? Mert ő akkora kurva nagy sportember (úszással, figyeljél, úszással), hogy be kell kötni a térdét, mert nem tudom (oké, nem vitatom, nem értek a sportokhoz, de egy úszástól...). Aztán kötélre kéne másznia, azonban 'ő nem tud'. Bazdmeg, én sem tudok, mégis felkínlódtam magam a feléig - ha nem tovább. Megpróbálja egyszer, aztán meg mint a krumpliszsák: elengedi a kötelet, és kábé lezuhan. Erre meg eljátssza a nagy halált, neki nagyon fáj a térde meg minden... Oké, én elhiszem, de akkor miért hagyta, hogy konkrét szabadesésben érjen földet? Illetve szerintem az igazság az, hogy nem is fáj az a térd, csak sajnáltatni kell magamat, empátiát kelteni, és utána pedig már csak szidni kell a tanárnőt. És ilyen osztálytársaim vannak. A szerencsétlenség netovábbja vagyok.
A másik... Mondja már meg nekem valaki, hogyan lehet engem ennyire látványosan utálni? Mármint nem zavar, ha valaki nem szeret, azonban az, hogy ez a tag körbepillant a termünkben, megállapodik a tekintete rajtam, majd lesajnálóan arrébb néz... Na, akkor már annyira felbasztam magam, hogy csak nevetni tudtam. Mi az anyám baja van velem? Mit ártottam neki? Mégcsak bántót sem tudtam neki mondani, mert kábé nem is beszélünk. De ő azért kitartóan utál. És feltűnően. Jólvan, örülj a holdvilág fejednek.
Mondtam én, hogy beindul az énekesi karrierem. Csak nem egy Queen-számra gondoltam... Mindegy, jó ez ide falura. Amúgy ma dj-k voltunk tesin. Oldschool dj-k. Magnón. Vagy rádión, vagy mi az isten az. Óra végére már szinte repeatre volt állítva a Hangover. Jaigen, meg kimenekültem a szertárból. Vagyis actually be se mentem, mert megijedtem (kivételesen egy tagtól), ezért visszafutottam a terembe, viszont így segítenem kellett felállítani a röpihálót. Tiszta rozsda lettem, és az óra hátralévő részében azzal terrorizáltam az osztálytársaimat, hogy összekentem őket. Rozsdával. De azért tök rendes vagyok, mert az utolsó tesinken merényeltem meg őket, nem pedig mondjuk kedden, amikor még egy óra erejéig fel kellett volna venniük a pólójukat. Tiszta jóság vagyok, na. Ja, és akkor megint kipanaszkodtam magam.
Egyébként nem jó ez a málnás csoki. Málnás leszek tőle mindenhol. I mean really mindenhol.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés