olvasson nekünk... Csanád. de miért én, amikor alig tudok olvasni? :'D amúgy tényleg tollasoztunk a kacsaúsztatóban
Jaj, már megint annyira nincs kedvem írni.:D Nem megy ez, srácok. Mindegy, inkább elmondom, hogy az a házi oriból (milyen hülyén hangzik már.:D), hogy elméletileg mára kellett volna elolvasni a Dead Poets Society-t, de kőkemény hét főből még kőkeményebb kettő olvasta el. Therefore szankciók léptek életbe, amiket most nem részletezek, mert egy lusta geci vagyok, a lényeg, hogy mindenki kapott egy szereplőt a könyvből (vagy a filmből, mert ez egy very peculiar book, ugyanis a mozgóképes verzió előbb volt, mint az írott (jaigen, és a könyv full ugyanolyan, mint a film, szóval ez kivételesen egy olyan 'kötelező', amit tényleg elég lenne csak megnézni, de nehogy megfosszátok magatokat az olvasás élményétől.:D)), akiről kedd nulladikban mesélni kell jellemző dolgokat, a többieknek meg ki kell találni, ki az isten is vagyok. Én kaptam a legkulcsabb (does this word exist at all?) tagot, szóval mondok két szót, és már mindenki rá is vágja. Nem, dehogyis, egy 'tök lényegtelen' népet osztottak nekem, örülök, ha egyáltalán a nevemet fogják tudni.:D Nem is... jó lesz, ha egyáltalán ehhez az egész cucmóhoz tudnak kötni.:D Najó, nem, de értjük. Amúgy azért nem mondom el, ki vagyok, mert egy úgy sem ismerne senki, kettő lehet, hogy Panka olvassa, aztán akkor nem lenne fun kedden. Egyébként nem is én lennék, ha nem valami kis 'senkit' kapnék. Mondjuk inkább leszek shenki, és akkor tényleg lehetek Máté felesége. Jatényleg, nagyon bírom ám a Mátéimat az irodalomkönyvemben.:D
Nem is tudom, mióta nem Heartlandoztam be, már azt sem tudom, melyik részt néztem utoljára.:D Mondjuk olyan szinten nem hiányzik, hogy most ott is jó szál problémák vannak, azokból meg én is túltengek.
Ma felírogattam, mit kérek drágajó engemhúzott osztálytársamtól karácsonyra, tehát gyorsan el is napolom a RocknRolla-hétvégét, mert titkon abban reménykedem, hogy az lesz az egyik, amit kapok. Ugyanezt gondolom tenni a Catching Fire-rel is. Anya nem akar egyedül elengedni (persze vásárolni mehettem egyedül, filmet nézni fényes nappal dehogyis, ez egy kibaszott mindfuck), de velem sem akar jönni, viszont én meg egyedül akarok filmet nézni (igen, ennyire rühellem az embereket). Azt sem tudom, csinálunk-e valamit, mert Timi nem mondott semmit, Imrével én most már egyáltalán nem vagyok jóban, amiről ő persze biztos nem tud semmit, mert tuti én vagyok a sértődős, hülye ribanc, hogy a semmiért megharagszom... Szombaton ráérnék, azonban én szombaton mozira szeretnék ráérni, vasárnap (és - főleg most - sanszos, hogy akkor akarnak csapni valamit) meg megyek kémiázni, mert egy kurva szót nem értek az egészből. Mintahogy matekból és fizikából sem. Mondjuk ha mindenképp választanom kéne, akkor a fizika 'megy' most a 'legjobban'. Actually menjen a halálra faszára a kombinatorika az emberekkel együtt.
Mostanság egyre többször nyomom meg a backspace-t, amikor a felnyúlok az ó-hoz. Nagyon vicces, ahogy felnézve keresem az eltűnt betűket.:D Sosem értem, hova lettek.:D
Leírom, mi az, amin a leginkább felbasztam magam a héten. Ááá, nem, erről majd írok egy hosszabb cucmót. Mondjuk ha erről nem írok, akkor viszont kifogytam a témáimból. Vagyis azt még le tudom írni, hogy tanci úrci full jó arc, de mást már tényleg nem.
Janemis, még azt is el tudom mondani, hogy megint elhagytam a szívemcsücske sárga mappámat (tavaly az volt az angol cucmós mappám, szép szakadt, csomó házim azon van rajta, illetve a kedvenc 'A Danube az a stég?' mondatom (nem tudtam máshová írni)) természetesen megint a rajzteremben, és mivel én mindig féltem (perpillanat egy kisebb olasz könyvrevaló meg oris lapok vannak benne), a lehető legközelebbi szünetben a megmentésére is siettem. Hosszas könyörgés után Sziszóval összeszövetkeztem, mert nem tudhattam, mekkora mentőakciót kell majd csapnunk. Nagy határozottan feltépem az ajtót (actually my damned hands were shaking badly), óvatosan csekkolom a körülményeket meg a környezetet, majd meglátom a csengőseinket, gyorsan be is csuktam. A társam meg teljesen kiakadt, hogy lehetek ekkora szerencsétlenség, menjek már be. Rendben, kemények meg halhatatlanok vagyunk, de legfőképp golyóállóbbak, mint Boris the Blade a Snatch-ben, újabb kísérlet, beosonok, körülnézek, és egy kupac tetején ott vigyorog rám a drágaságom. Felkaptam, és a lehető leggyorsabban távoztam is. Közben azért még megkaptam, hogy még pontosan négy másodpercem van, hogy eltűnjek.:DDDD (of course they were just kidding. if somebody didnt understand (nem, ez nem egy third conditional akart lenni, azért nem egyeztettem)) Amúgy attól ijedtem meg, hogy lehet, ott van velük az énektanár is, én meg nagyon félek a tanároktól. Mondjuk jó hülyének nézhettek, de mindegy.:DD Jaigen, egy darab tanár nem volt sehol.:DDDDDD
update
A sértődős ribancot mégis meglátogatják holnap a barátai.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés