'11. július 28. - öt hónappal a szülinapom után.és Szabolcs névnap.:D háhá.=)
Elmenetel előtti napom nem is sikerülhetett volna jobban.:D Mai nap jelmondata a címként is olvasható 'Be careful, we're coming', ami magyarul annyit tesz, hogy 'Légy óvatos, jövünk'.:D Csapjunk a lecsóba - imádom ezt a hülye mondatot.xDD
Emi olyan háromnegyed kettő körül beesett hozzánk, miközben én nagyban néztem a Varázslók a Waverly Place-ről film változatát. Azt hiszem, megtaláltam életem filmjét.:'D (Y) Gyorsan elkészültem, majd feldobtuk magunkat a negyed hármas hévre. Haraszti külsőnél jött a fogatlan kalauz, akit egyszer már láttam loviba menet. Gyerekek, azt hittem, sírva fakadok.:'D Kábé háromnegyed óra tömény zötykölődés után leszálltunk a Vágóhídon, ahol - of course, magyar munka morál.(Y) :D - még mindig villamospótlók járnak. És mindenkit tájékoztatok - ha még nem tudná -, hogy még fognak is augusztus 19-ig. Megnézem, hol lesz az kész tizenkilencre.;) Itt is zötyögtünk, majd az igazi kettes villamos, negyed óra után pedig combino - vagy, hogy írják eztet.:D Annyian voltak, mint az oroszok, szóval vártunk egy következőt. Kiderült azonban, hogy a következőn is annyian voltak, mint az oroszok.:'D Felszálltunk, aztán rájöttem, hogy gyalogolhattunk is volna, mert csak egy megálló. Mindegy, elsőnek megrohamoztuk a Mekit. Hát gyerekek, szerintem nekik ott kurva nagy forgalmuk van.:D Jó helyre települtek, be kell látni. Cornetto-s McFlurry helyett sikerült Smarties-osat mondanom. Agyi szint látszik.:'D Egy Amy Winehouse reinkarnáció szolgált ki minket - legalábbis sminkileg. Ettünk, és teli gyomorral berontottunk a Westendbe. Igazából az egész célunk a Starbucks meglátogatása volt. Ennyit utazni egy kávéért.:'D (Y) Ittunk valami közepes méretű Caramel Macchiato-t, valami ilyesmi volt, azt hiszem. A nevünket is ráírták, de fogalmam sincs minek. Biztos elhagyom, aztán találjam meg.:'D Finom volt, jó volt, de azt nem mondom, hogy olcsó volt.:D Közben készült több pikcsőr is, csak az a gond, hogy ebből egy lett fészbuk profilpikcsőr minőségű. Ezt a végére hagyom, hadd izguljatok.:D

Ezen a képen csodálatos szerkesztőtök, és még csodálatosabb barátnője, Emi látható. Köhömm, körömlakkomat ne tessék nézni, mert négy nap után jól lepattogott.:'D
Egész hangulatos volt maga a hely, a kecskeméti Két Templomhoz - ha jól tudom, így hívják, ha nem, akkor egy kecskeméti javítson ki.:D - tudnám hasonlítani. Galéria, puffok, ízléses faborítás. Nekem bejött.:D
Úgy negyed órával később fogtuk magunkat, és elkezdtünk ajándékot keresni anya névnapjára. Igaz, csak szombaton lesz, de én akkor már el leszek utazva.=) Több boltba is benéztünk, aztán mint aki megtalálta már élete reklámját és filmjét, úgy megtaláltam életem boltját, amiben anyának lehet vásárolni.:'D Egy kicsi Provence-s bolt, L'occitane névvel. [Csak azért le, mert ha legközelebbi alkalomkor - mondjuk karácsony - nem lenne a szatyor, akkor tudjam, hova kell menni. Illetve jó reklám a boltnak.:'D] Először tökre megijedtem, gondoltam meg is fordulok, mielőtt észrevennék, hogy bementünk, ugyanis aranyárban mérték a dolgokat. Valami háromezer-hatszáz volt egy kézkrém-szerű cucc - ez már nem annyira jó reklám.:'D Aztán jött a csaj, aki mondta, hogy vannak féláron dolgok. Egyből rá is vetettem magam, tudod ki fog háromezret adni egy ilyen kis izéért.:D Végül találtam egy temperás 'doboz' - nem tudom jobban elmondani.:'D - sztájlú kézkrémet mellé pedig egy kicsi szekrény-illatosító párnát [ez is jó szó.:'D]. Nem mondom el, féláron mennyibe kerültek.:D De ami nagyon tetszett, hogy szépen becsomagolták. A legpozitívabb csalódás pedig az volt, hogy nem kért érte pénzt. Azt hittem, rászámol mondjuk egy százast, de nem.:D
Kicsivel később hazaindultunk, és bosszankodtunk, hogy Merse nem jött el.:D Hülye fejemmel mondtam, hogy gyalogoljunk már el a Jászai Mariig, úgysincs olyan messze. Köhömm, talán kicsit messze volt.:'D Mindegy, azért a Caramel Macchiato tartotta benünk a lelket.:D Kettes villamos, villamospótló, hév. Mikor leszálltunk a hévről, alig mentünk húsz lépést, de én már 'felestem'.:'D Olyan Bear Botis Túlélni a karácsonyt-szerű volt.:D (Y) Azt hiszem, ez az esés méltó befejezése volt ennek a napnak..D
És igen, jól olvastad, 'el leszek utazva'. Az ideiglenes végzés szerint, csak két hetet kell apámékkal töltenem, az első pedig holnap pénteken kezdődik. Péntektől péntekig tart, szóval nem kell megijedni, nem megyek hosszú időre.=) Még tartozom nektek azzal a három nappal, amikor itt voltak unokatesóim a keresztszüleimmel együtt. Bolond három nap volt, mit ne mondjak. De imádom őket.:D Ha hazaértem, azt is leírom a talánbalatoni egy hetemmel együtt.=)
És aki már nagyon tűkön ült, az most megláthatja a nap legjobban sikerült képét.:D

Ehhez a képzhez nem fűzök semmit.:'D Aki akar az jelöljön fészbukon [nevet nem mondok, jártasd meg az agyad.:D], aki szeretne kérdezhet Formspringen sargarigo52-től, és aki megőrül értem - :'D - felvehet msn-re.:D
Az elkövetkezendő egy hétben csókolok mindenkit, aki pedig Balaton környékére jön, az meglátogathat Balatonszárszón.:D [Már ha persze odamegyünk. Ha nem, akkor Budán leszek megtalálható.]