You're the all-singing, all-dancing crap of the world. olyan jók ezek posztjaim. amúgy frissítenem kéne a todolistes cucmót
Megint kiborulok, de már uncsi lenne, ha nem akadnék ki valamin, nem? :D Kezdhetném azzal, hogy nem láttam a női egyéni indításost Ruhpoldingban a retkes kilenc órám miatt (ami actually nyolc, mert a nulladik nem oszt, nem szoroz), viszont ez még nem is zavar annyira, mert az egyénit nem szeretem annyira. Mondjuk a sprint a legkevésbé szívemcsücske. Azonban még mindig nem ez a lényeg, hanem drágajó osztálytársaim, akik feltúrják a karácsonyi ajándékomat (még mielőtt egyáltalán bele tudtam volna nézni!) szemrebbenés és kérdezés nélkül, és fel sem tűnik nekik, hogy konkrétan ott helyben olyan szinten elküldeném őket a picsába, hogy mikor este lefeküdnek aludni, soha többé nem akarnak felébredni. Én is tiszteletben tartom mások intim szféráját, nekem meg nincs, vagy mi az isten? Ja, vagy én biztos le vagyok szarva, mert nekem úgyis mindegy. Persze, ez így működik, szerintem is, csak ne csodálkozzatok, amikor majd önkiszolgálósdit játszok a cuccaitok között.
A másik ez a kibaszott verge. Állítólag ez a francia fasz, és már rohadtul unom, hogy verzs (ami egyébként nekik a magyar vers), verzseny, verzsolvasás, verzselés, és még napestig sorolhatnám. Egész egyszerűen kiborít, amikor valami ennyire nem vicces, de azért még nyolcvanhatodjára is elmondjuk a negyedik hónap után is, hogy még jobban felbasszuk az agyamat. Már tényleg mosolyogni is képtelen vagyok rajta. Már csak azért is, mert végre nézném a szívemcsücske, kikapcsoljazagyam biatlonomat, és amikor a szpíkersrác mond egy verseny szót, abban a pillanatban elkezdek gondolkozni, hogy bassza meg, a kurva életbe, elkívánok mindenkit a picsába, hogy már a biatlonjaimat sem tudom enélkül a nagy rakás szar nélkül élvezni. Köszönöm szépen, tényleg.
És még csodálkoznak, hogy nem akarok velük jóban lenni. Szóval ja, jó ez az elitgimnázium. Ők az én Marla Singerjeim. A probléma ott kezdődik, hogy nekem nincs Tyleröm. (Igen, ezzel is azt a tudat alatti gondolatot erősítem bennetek, hogy igenis, ezt a könyvet el kell olvasni, utána pedig megnézni a filmet. Én még kötelező olvasmánnyá is tenném, dögöljek meg.)
Amúgy a mai napom... Eljutottam a kémiai égéses cucmóig olvasásilag és már szappant is főzünk, megcsináltattam magamnak egy egész Karácsonyi énekes dogát, befonattam Jennásra a hajam (fel sem tűnt, amíg Cili nem mondta.:D), bealudtam a biatlonjaim előtt.:(, frusztráltak és idegesítettek az emberek all day, hazudtam egy jó nagyot, pedig nem akartam, de muszáj volt, jól elbasztam az oris dogámat, és full büszke vagyok magamra, mert megint megyek megyei helyesírásira.:DDD (micsoda alliteráció volt már itt, figyeltétek) Örülök, és most már tényleg szeretnék valamit alakítani is, mert azért nem járná, ha mindig megakadnék a Boronkaynál, bármennyire is geci jól néz ki az az iskola. Szóval ja, tessék ám rám gondolni szerdán kettőkor.:D Mondjuk azelőtt is lehet, de speciel utána már nem érdemes.
Egyébként dehogyisnem, vannak ám nekem Tyleröm, nem is egy, csak éppenséggel nem azt mondja, hogy 'Sticking feathers up your butt does not make you a chicken.'. Meg... jaj, most nem akarom lelőni a poént, mert for real nagyon szeretném, ha adnátok egy esélyt ennek a sötét csodának, de aki vágja, miről szövegelek kábé az egész poszton keresztül, az tudja a problémámat.:D Vagy nem. Akkor meg tessék gondolkozni. (Akartam még ide egy jót mondani, de rosszul emlékeztem, szóval nem.:D)
| 2014.01.11. 00:06, sketch |
a címekkel mindig bajban vagyok... amúgy ronda ez az új chrome szerintem hétvégén még egyszer megnézem a 500 Days of Summert
Gyorsba kiélem az ötéveshez méltó rajongásomat: olyan szinten testközelben voltam a férfi kézilabda-válogatottunkkal, hogy lksnfjhtjweofir3294urjknasfnlakd... csak na! :DDDDD Actually mondjuk shame on me, mert olyan szinten elnémultam, hogy a körülöttem lévő emberek beszédkészségére kellett hagyatkoznom.:D De nagy boldogan ismételgettem, hogy sziasztok és köszönöm szépen. Tök aranyosak voltak, letámadtam őket az ajtóban, leszólítgatás nélkül megálltak és egymás után aláírogatták a lapot.:D Jatényleg, még a számukat is odaírták.:D (Igen, ez nekem nagy történés, kábé egy darab autogrammom nincs senkitől sehol (várjunk... nem tényleg nincs), szóval fogalmam sincs, hogy mennek ezek a bizniszek, de a számos cucmó olyan aranyos.:D) Egyetlen szívfájdalmam talán annyi, hogy a világi aranyosság meg a hosszú lábú spanom nem jöttek oda. I mean Zubi és Shuch. De megbocsátom nektek, srácok, találkozunk mi még... :D (Pedig volt egy z betűs, na, mondom, lehet, mégsem került ki, csak olyan szar az utóbbi napokban a látásom, hogy észre se vettem, viszont néztem, hogy szívemcsücske sehogy sem huszonkilences, de mit nekem egy Zubi, ha Zdolik aláfirkantotta? :D)
Egyébként ezek a srácok akkorák... jézusom. És én még nagy naivan azt hittem, Balázs nagy. Nem is, Jonatán, na, ő már igen. Francokat, Gulyásra úgy néztem fel, hogy háhő. Kétszer akkora, mint én.:DDDDDD Meg úgy felépítésileg is... Jó, tudom, ne ájuldozzak, más sportolók is hasonlóan néznek ki, de még most is le vagyok sokkolódva. Ráadásul ez valami nagy mérföldkő lehet az életemben... Ezentúl mindenkitől aláírást fogok lejmolni.
Na, tényleg legeslegutolsó 'problémám' az volt, hogy nem mosolyogtak. Jó, ezt utána is megkaptam, hogy minek örüljön a feje, ha megállhat nekem. Oké, értem én, de ne várjuk el tőlem, hogy megértem, ugyanis én folyamat vigyorgok, és ha valaki mondjuk nem viszonozza, akkor az számomra olyan, mintha elküldött volna a picsába.:D kivéve ha valami világi spanom. (Még Csanád is szokott mosolyogni, na.)
Nem, mégsem az utolsó mondatom velük kapcsolatban. (mondjuk ez inkább hozzám fog kapcsolódni, de nem baj) Szóval az a letámadás ott az első bekezdés erősen idézőjeles, mert azért nem vagyok én félős gyerek, lazán megmondok dolgokat persze csak ha nem hallja, akire vonatkozik, azonban ők az én szememben akkora emberek, hogy... nem tudom. De valami jó nagy és erőteljes hasonlatot képzeljünk ide. Szóval ja, beszélni nem tudtam, annyira oda meg vissza voltam.:D
A srácokat lezárva elmondom, hogy... nem tudom. Semmit sem tudok. Jó szar lehet nekem. Jaigen, Panka, tudom ám, hogy utálsz, és remélem, olvasod, aztán majd meg is akarod beszélni, de előre szólok, hogy itt bizony nem lesz ilyen deal.:D Ja, ez így működik. Végiggondolva... szar lehet annak, aki nem a spanom. Szar lehet annak, aki nem a spanunk.
Ezeken kívül voltunk ma még korcsolyázni, fáj a lábam, és ahogy egyre közelebb érek a lefekvéshez, egyre jobban fog (nincs mit tenni, én már szar térdekkel fogok meghalni, pedig imádok korcsolyázni), négy darab pontot kaptam a leveles cucmón overallra (az ötből, szerintem még sosem volt négy, most büszke vagyok ám magamra, még akkor is, ha nem tudok beszélni), holnap Karácsonyi énekből tök jó 'dogát' írunk (páros munka lesz, megmentettek (jó, ha öt oldalt elolvastam belőle)), holnap olasz meg ori (eddig nem tudtam, mi a közös bennük vagy miért akarom egymás mellé rakni őket, aztán rájöttem, hogy egyikre sem tanultam egy szót sem.:DDDDD egy lusta geci vagyok), kiakadtam, hogy kémián kísérleteznünk kellett (nem a sulit féltem vagy a többieket, magamat, bazdmeg, nehogy leégjen már a fél kezem egy ilyen közben.:D), amiről jegyzőkönyvet kell készíteni (újabb sokk), finally egész jó dalt sikerült választanunk beégni az osztályénekkel (Jó nekem lesz.:3), tényleg alig látok valamit a héten (egyelőre arra fogom, hogy a szemem nincs kibékülve a Fight Club undormány neonfénynél olvasásával (mondjuk mindennap szarrá is fagytam)), és szerintem ennyi.
Gyorsan kiélvezem, amíg ilyen jó kedvem van, de szerintem még sokáig így maradok (főleg, ha csekkolom a papíromat), bár ha a laptopom törött bal sarkára nézek...
| 2014.01.09. 21:14, sketch |
she's got you high and you dont even know yet mélységes tiszteletem a kivételeknek
Na, ezért nem akarok én ilyen smartphone-t vagymiazistent, mert egész nap azt nyomogatnám.:D Esküszöm, én is olyan beszűkült gyökér lennék, mint az osztálytársaim, akik még szünetben is az instát vagy a snapchatet nyomatják. A-a, még mindig inkább a Fight Club, ugyanis azzal legalább valamilyen szinten több leszek. Mondjuk már várom, mikor jöttök rá, hogy még az én életem jobb a tieteknél.:D (Egyébként lassan 'kötelességemnek' érzem, hogy olvassak a suliban, hátha pár ember 'műveltebbé' válik ezáltal. Esetleg legalább hajlandó annak utánanézni, ki is az a Tyler Durden. (nem tudom, miért vagyok most ennyire Fight Clubos. maybe im reading this book, but just maybe) Mint valami rossz megváltó.:D Jaigen, mintha én annyira 'művelt' lennék...)
Jó, nem, de értjük. És rettenet felbasz. Igen, persze, természetesen az basz fel, hogy nekem ilyen geciokos telefonom, és egy irigy geci vagyok. Valószínűleg ezért, tényleg. Amúgy még nem unjátok, hogy mindent ezzel az irigységgel meg féltékenységgel magyaráztok? :D For real azért szólom le ezeket a cucmókat, mert rá sem merek nézni ezekre, annyira féltékeny vagyok, áááá, egyáltalán nem azért, mert esetleg van véleményen, amit még értelmes mondatokban meg is tudok fogalmazni, ellentétben egyesekkel.:D Komolyan, olyan kis kinevetnivalóak vagytok. Mindegy, most nem ez a lényeg. Egyébként ha kirinyálnám, tuti lenne, mert olyan rendes anutám van, hogy képes lenne beruházni valami hasonló förmedvényre, amivel az emberek kilencvenkilenc százaléka mászkál manapság, de itt dögöljek meg, előbb sírna a szám egy új laptopért. Actually szerintem azért utálom ezeket annyira, mert tudom, mit tesz az emberekkel. Emlékszem, hogy amíg nem játszottam ki a logoquizt (húú, de rég is volt, azt hiszem, szilveszterkor, ajjaj, hány év telt el azóta), folyamat azért rinyáltam Timiéknek. Aztán amikor játszottam, teljesen befordultam. Borzasztó. És ezt látom magam körül. Mindenki tolja a rosszabbnál rosszabb, unalmasabbnál unalmasabb képeket magáról instagramra, snapchat, viber, anyámkínja. Elindulok otthonról, selfie, bezárom az ajtót, selfie, ülök a héven/buszon/villamoson/trolin/metrón, selfie, beértem a suliba, selfie, unalmasafizika, selfie, jaj, de szép a retkes tükör a vécében, selfie, átöltöztem tesire, selfie meg egy kép a menő futócipőmről, uncsi a szünet, selfie, sorban állok a büfénél, selfie, na, egyet a snapchates spanoknak is, selfie, elindultam, selfie, hazaértem, selfie, eszek, selfie, iszok, selfie, otthoni pacekban, selfie, chill a tévé előtt, selfie, tanulás, selfie, esti kakaó, selfie meg a bögre, és hadd ne folytassam, mert már csak a selfie anagrammáit tudom leírni, annyira beálltak az ujjaim.:D De esküszöm, ez van a mai világban. Komolyan örülök, ha találkozok egy taggal, aki képes összefüggő, logikai kapcsolatos mondatokat egymás után pakolni.
Természetesen nem a technikai fejlődés ellen vagyok. Nekem is van laptopom, egy nagyon régi nyomógombos tapipados telefonom (ami régen full menő volt), meg egy űrtechnológiás lámpám, ami olyan tapizós (igen, egy élmény benne égőt cserélni. na, akkor tényleg kibasznám az ablakon.:D). Viszont ennyivel kifújtam. Vagyis nem, még van egy megint ősrégi fényképezőgépem, aminek lassan már minden baja lesz, de mostanában nem is én használom. És - most képzeletben meg lehet dobálni kővel, a valóságban meg ott az ablakom, azt tessék merényelgetni - én ezekkel tökéletesen elvagyok. Jó, értem én, hogy valakinek minden vágya egy S4 vagy egy iphone, csak valahogy maradjatok mellette emberek, mert idegesít a sok élőhalott körülöttem.:D
Na, mondjuk erről a témáról még napestig tudnék pofázni, de egyszerre legyen elég ennyi értelmetlenség.:D Amúgy oké, én is használnám valamire ezeket a cucmókat... Actually egész nap a barátaimat zaklatnám viberön.:DDDD Vagy megpróbálnék blogolni.:DDDDDDD Mondjuk az még viccesebb lenne. Mondjuk olvasni úgyse lehet normálisan ezeken, ugye?
Egyébként annyit hallgattam már két nap alatt körbe-körbe a 500 Days of Summer soundtrackjét (az száundtrek, nem száundtrák, ahogy az előző bejegyzésben valami hajnalifélnégyes tikk miatt hittem.:D pedig száundtreknek mondom, cserkészbecsszó), hogy a youtube már teljesen kiakadt, és lassan már le sem akarja játszani.:DDDDD Meg fogok halni, ne tegyétek ezt velem.:D Kurva jó a zenéje, nem élem túl a napokat enélkül.
Jaigen, szerdán megyek helyesírós verseny. Szorítsatok, hogy mindent szarul írjak.
Még annyit, hogy a karácsonyfánk életre kelt az utóbbi pár napban. I mean meg-megmozdul és zörög. És néhol már a díszeket is ledobta. Nagyon durva... Ce sapin de Noël n'est pas sympa du tout. So hardcore, én mondom nektek.
| 2014.01.06. 23:13, sketch |
this is a story of boy meets girl but you should know upfront, this is not a love story.
Elkezdtem 500 Days of Summerös képeket csekkolni weheartiten, és most nem tudom abbahagyni. Ráadásul még a soundtrackot is hallgatom mellé... Jaj. Segítsetek, srácok, ráfüggtem a témára rendesen. Ajjaj.
Ajjaj, már támadnak a gifek is...
| 2014.01.05. 03:25, sketch |
nope, nincs semmilyen jó címem még mindig még csak aranyos kis Shamelesseset sem találtam.:(
Leettem az ágyamat csokival.:( Amúgy még a végén bűntudatom lesz, hogy lenyúltam Roni pulcsiját, ami actually nem is Ronié, hanem Imréé volt, csak összement a mosásban, aztán ők előbb tudtak bizniszelni (még jó, hogy, egy házban élnek), mint én, de én előbb igényt tartottam rá, mint a zsidó, de szegény annyira le volt sokkolódva, amikor megmondtam, hogy elviszem... :D Tényleg megsajnáltam. Mint a gyereket, akire azt mondtam a Nyugatinál, hogy jézusom. (Nagyba szállunk le a négyesről vagy a hatosról, tömeg, minden, egyszer csak szembejön velem egy bmx, halálra rémülve félreugrok, miközben a szokásos hanghordozásommal full hangosan nyomok egy jézusomot, aztán még vissza is néztem egy pillanatra, és láttam, hogy a cangának nincs elöl kereke, ezért a srác a hátsón tologatja.:DDDD A többiek persze ott szakadtak egy: hogy lehetek ilyen láma, kettő: hogy merte megtenni a tag, hogy egy egykerekű bmx-et velem szembe tol a Nyugatinál. (Egyébként semmi rossz indulat nem volt az egészben, ez szimplán csak az a jézusom volt, hogy bassza meg, egy kerék nélküli bmx el akar ütni a Nyugatinál, geci. Meg alapjárat ilyeneket szoktam nyomatni, amikor meglepődök.))
Húú, szép hosszú bekezdést írtam.:D Amúgy olyan szilvesztert csaptunk, hogy... na. Nem tudom, akarok-e róla valami 'értelmességet' írni, mert kábé a felére nem is emlékszem (ja, annyi volt pia, jó vicc volt), szarból meg nem lehet várat építeni, szóval még meglátjuk. Csak hód hiányzott. Akire lassan már mérges leszek, basszus. Mondjuk bonyolult az egész sztori, de maradjunk annyiban, hogy ha nem kérek, nem is kapok. Lassan még Timinek is igazat adok, hogy ha annyira velünk akarna lenni, akkor szakítana ránk időt. És imádom meg minden, de nem fogom folyton kérdezgetni, hogy most ráérsz-e, mert már én is gecire unom. Utálom az ilyen szituációkat, úgyhogy leszarom, Ferenc, oldd meg magadnak, engem már nem érdekel.
Na, nehogy agyoncsapjam a poszt hangulatát... Nagyon szívesen mondanék még kismillió dolgot, de kifogytam a mondanivalóból, shame on me.:D
| 2014.01.01. 21:20, sketch |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
