'12. január 3.
Nálunk már karácsonyra készülni is külön életforma.:'D
Kezdésnek leírnék egy vicces sztorit, ami kábé három hete történt. Otthon ültünk, anya m1-et akart nézni. Átkapcsoltam. Az Este ment. [Halkan megemlíteném, hogy utálom a politikát.] A műsorvezető államtitkár úrnak szólított egy embert. Kirázott a hideg a szó hallatán. Anyaaa, mondtam. Ő nem figyelt, dolgozatot javított. A műsorvezető megint megszólította azt a valakit. Mire én: áá, ne már, megint kimondta.:'D És ezzel kimenekültem a szobából.
Gyorsan leírom a szerdai napunkat a suliban. Ahhoz képest, hogy két órában hülyeségeket kellett volna csinálnunk, helyette volt agyunk, és bekéredzkedtünk segítőnek a gyertyaöntéshez. Életünkben félig vagy alig kész gyertyához nem nyúltunk, de azért osztottuk az észt.:'D Lényeg, hogy jól elvoltunk, illetve megállapítottuk, mennyi idióta is van az öt-hatodikosok között.
Huszonnegyedike pedig egy elég érdekes napra sikeredett.:D Már tegnap este elkezdett fájni a torkom, de gondoltam, csak elmúlik másnapra. Hát nem.:'D Borzalmas torokfájásra ébredtem szombaton, és úgy éreztem magam, mint egy mosogatórongy. Nincs mese, fél ötkor mindenképpen fel kell kelni, mert nem fogjuk elérni a hat tizennyolcas hévet. Szépen időre kigyalogoltunk, de nem jött semmi. A Ráckeve felé menő hat negyven körüli is elment. Én már idegileg teljesen kész voltam, mert mi az, hogy nem jön a hév. Aztán jött a hat negyvennyolcas. Ááá, kicsit se volt para, hogy elérjük-e a nyolc tízes vonatot. Hallod, rohantam a jegyekért.:'D [Neten szoktunk rendelni, és be kell nyomkodni tíz darab számot egy tapipadon.] Már kábé öten álltak mögöttem, és nagyon rondán néztek rám.:'D Pedig szerintem viszonylag gyors voltam. Szerencsére a kilencesről indult, szóval nem kellett sietnünk, bőven volt még tíz percünk. A vonaton majdnem elaludtam. Próbáltam ébren maradni Szuper Leviék történetével.:D
A másik átszállási probléma a tizenegy nyolcas vonat volt. Hivatalosan tizenegy egyre ért be az interpici. Még jó hogy hármasra kerültünk, és kettesről indult a mamámék felé tartó másik.:D [Bárkit is érintene: megváltozott a Szombathelyről Szentgotthárd felé közlekedő személy vonat menetrendje. A kábé fél órás várakozás helyett cirka hét perc alatt kell átugrálni egyikről a másikra. Of course, legjobb esetben hét perc. Ha valami gáz, már kevesebb időd van.]
Tehát aki azt meri mondani, hogy nem indult izgalmasan a huszonnegyedikém... Baj lesz.:D
Papám várt minket a csákányi állomáson, mamám otthon sütött-főzött. Of course, alig érkeztünk meg, de már a kaja volt a téma. Mit eszünk, mivel eszünk, mit kérünk? Nem ettem semmit egész délelőtt, alig ittam, annyira fájt a torkom. Megettünk egy kis tál töltött káposztát. Lepakoltunk, összeraktuk az ajándékokat, és végre pihentem egy kicsit.
Két óra körül keresztanyámék is megérkeztek. Alig telt el fél óra, máris mentünk enni.:'D Szerintem mondanom sem kell, nem ettem semmit. Unokatesómék hamar leszívták a maradék energiámat is. Mormotás társasoztunk, rengeteget kőpapírollóztunk. Mamámék úgy látszik felkészültek, mert volt a fa alatt egy tál szaloncukor. Én speciel nem szeretem, de unokatesómék tavaly a fáról ették. Én meg - mint rendes unokatestvér - falaztam nekik.:'D
Hogy mennyi étel szokott lenni ilyenkor mamáméknál... Kábé belefulladunk. Minden nagyon finom, csak a mennyiség nem stimmel. Nagyjából tizenháromféle tényleg étel, és még ötféle süti.:'D [Nem nevet, megszámoltam.]
Ajándékoztunk, majd kezdtem rosszul lenni. Majdnem elaludtam, és melegem volt. Mondjuk papám fűtött is, mint állat.:'D Ráadásul még a fejem is fájt. Elvonultam a hátsó szobába, ahol hűvösebb volt. Hozzám képest nagyon korán elmentem fürdeni - nagyjából nyolckor -, aztán tizenegykor beájultam az ágyba. Azért tizenegykor, hogy meglegyen a látszat. Nehogy azt higgyék, hogy én hű, de beteg vagyok.:'D [Igazából nem voltam különösebben rosszul; biztos összeszedtem valami retket. Mellesleg jól viselem, ha beteg vagyok. Gyorsan kijövök belőle, csak közben iszonyat levert és fáradt vagyok. De azt hiszem, ez normális.]
Másnap délig aludtam, és egészen jól éreztem magam. Hétfőn átmentünk keresztanyámékhoz.
Hogy ott milyen hangulat volt.:D Rekeszizomgörcs estére.:D Rengeteget játszottunk, beszélgettünk, készült egy csomó pikcsőr. Többet nem is igazán tudok erről írni. Nem is nagyon lehetne a történteket mondatba fogalmazni. Az ilyeneket látni kell.:D
Remélem, kielégítő volt ez a blog, több most nem igazán telik tőlem. [Szerintem pár nap múlva lesz egy a szünet másik feléről szóló poszt. De jó munkához idő kell. Jaigen, caution, irónia rulz.:D] Utólag is mindenkinek boldog karácsonyt, és remélem, elegendő pezsgő fogyott szilveszterkor.:D

'11. november 30.
A fenti mondat azt hiszem, mindent elárul.:D
Már régóta nem volt blog, de igázából nem is kellett volna lennie, mert konkrétan semmi sem történt.:D
Gondoltam, elmegyek Breaking Dawn-ot premier után megnézni. Hát, nem mentem.:'D Következő hétvégére senkit se tudtam beszervezni, ezért megint csak itthon maradtam. Most pedig majd lovas vk-ra megyek. Jéhúú.:D
Múlt hét pénteken volt a töri versenyünk, ami csak enyhén sikerült jól.:D Kétszer kellett előadnunk a szövegeinket, annyira tetszett a népnek. Ráadásul még jól be is öltöztünk. Virág az anyukája egyik régi ruháját vette fel, Ferenc egy kinőttes rövid gatyát és fehér pólót viselt, amire rátűztük a Peti által rajzolt izmos felsőtestet. Imrének otthon csináltak jelmezt, tök jó Caesar lett.:D Brennert és engem pedig betekertünk egy lepedőbe. Szerintem baromi hülyén néztünk ki, de összeségében szerintem még nekünk volt a legjobb öltözékünk.:D Szerintem egész jól tippeltünk, sok mindent tudtunk, és rengeteg csokit fogyasztottunk.:D [Ha valakit érdekelne: Virág - Kleopátra, Imre - Caesar, Gergő - Brutus, Ferenc egy gladiátor, az én szövegemben pedig fogathajtó, én Ciceró, és a sajátomban kommentátor volt/voltam.]
És most folytatom ezzel a héttel. Hétfőn ECDL és előkészítő. Kedden szerencsére nem volt semmi, ma pedig drámáztunk. Kihúztuk osztálykarácsonyra a neveket [és nagyon jót húztam - szerintem.:D], illetve megalkottuk Virággal a legvicesebben hangzó angol mondatot. Next lesson is form teacher lesson. *hatásszünet.* without form teacher.:'D Ugyanis nem volt benn az ofőnk, szóval Family Guy maraton volt.:'D
Kedden volt matek doga szabályokból. Ahová a merőleges szót be kellett volna írni, én onnan mindegyiket kispóroltam.:'D Szerencsére csak két ilyen mondat volt, de remélem nem lesz négyes, mert akkor végre lenne egy ötösöm matekból. Piros betűs nap lenne, az biztos.:D
A hét hátralévő részéről nem igazán nyilatkoznék, mert kábé fogalmam sincs róla. Pénteken töri puskadoga.:D, szombaton pedig lovas vk BS-ben.:D Puskadoga értelmezése: egy dolgozat, amit Pali-bá irat. Konkrétan azt méri fel, hogyan tudunk puskázni.:'D Amit észrevesz, azt elveszi, leszedi a falról, satöbbi.
Tavalyi egyik puskám top hármas lett, szóval... :M Mostani ötletünk pedig az, hogy felragasztjuk Pali-bá hátára. Két oldalú ragasztó, Ricsi úgyis olyan jóban van vele, odamegy, 'csókolom, pali-bá' mondat, rávág a hátára, és reméljük, hogy fenn is marad.:D Illetve van még két elég alternatív módszerem, de azt nem mondom el, hátha valamelyik nyolcpera-s olvassa, aztán nehogy már lopja az ötletemet.:D
Végezetül pedig csütörtök reggeli gyaloglót keresek a suliig állandóra. Nem szeretek egyedül suliba menni, unalmas.:'D Szóval vállalkozó szellemű miklósiak jelentkezést várom, akik a Bíróba járnak.:D
Nem egy hosszú blog, de jobbat nem tudtam, elég időhíján vagyok. Jövő héten két tézét is írunk. Fuck it. Gőzerővel jegyzetelek mindent. Szerintem a szombatról majd megpróbálok valamit alkotni, addig is érjétek be ezzel.
Helloszia, jóéjt.=)

'11. november 13.
A hétről nem szeretnék különösebben írni, nem történt semmi említésre méltó. Inkább a pénteki napot osztanám meg veletek.:D
Mondtam anyának, hogy ébresszen fel kilenckor, mert akkor tízkor el tudok menni Virágékhoz. Felébresztett. Of course, én még fél órát aludtam pluszba.:'D Fél tízkor már sikerült felkelnem, és nekiálltam megkeresni az ötödikes törikönyvemet. Még füzetet is találtam hozzá. Örültem a fejemnek.:D Bepakoltam még pár dolgot a sünös táskámba, amit meg kellett volna tanulni. Ugyanis ez egy tanulós délelőttnek indult, ahol még a töriversenyes szövegeket is átnézzük. Ezért túrtam elő a régi könyvemet. Azt hiszem, nem kell mondanom, hogy nem az lett belőle.:'D Mindegy, tíz körül elindultam. Útközben találkoztam Sancééval is. Orrot fújtam, és a legesleghülyébb nézésemmel néztem rá.:'D Fél tizenegy tájban be is estem Virágékhoz, ahol Bogi már nagyban tanult. Haljak meg, kajak tanult.:D Brenner közben Kiss Ádám sztendápot nézett. Azt hiszem, én voltam az, aki hazavágta a tanulást.:'D Utólag is elnézést.
Kicsivel később Imréék is megérkeztek. Ez után már tényleg nem tanultunk semmit. [Legfeljebb én csocsózni.:'D] A fiúk kipróbálták Virág szobájában lévő összes edzős cuccot. [Ferenc úgy megfejelte egyszer 'gyúrás' közben a falat... :'D] Később jött az ötlet, hogy menjünk már csocsózni. Mentünk is.:D Arra emlékszem, hogy leváltottam valakit. Fiúk mondták, hogy nem lehet pörgetni. Fuck it, így nem tudok játszani.:'D [Még májusban, amikor Bogival Virágnál aludtunk, akkor több órás csocsómaratont tartottunk. És folyamatosan pörgettünk.:D] Szóval nem elég, hogy iszonyat bénán csocsózok, még pörgetni sem pörgethettem.:'D Gergő [ha olvasnád, lásd milyen figyelmes vagyok.:D] teljesen 'ki volt magából kelve', hogy én miért nem tudok csocsózni. Kikérem magamnak, tavaly augusztus huszadikán Szárszón olyan két kapus gólt lőttem... :D
Miután rájöttek, hogy borzalmasan csocsózok, Gergő és Ferenc bementek need for speed-ezni. Fél csapat csocsózott, fél csapat xbox-ozott. [Fogalmam sincs, hogyan kéne ezeket toldalékolni, szóval akinek belekötnivalója támadna, az tartsa magában.:D] Kábé fél óra múltán csere volt, Bogi bement Halozni [vagymiaz.], Ferenc pedig kijött csocsózni. Közben a plüssök nagyrészével dobálóztunk. Nem vagyunk mi rosszak, áá... :'D Ha jól emlékszem, Ferencéket egyszer el is vertük. Azt már nem tudom, hogy mikor, de egyszer biztos.:D Még Haloztunk meg Need for speedeztünk egy kicsit, majd lementünk enni. Jól bemilánóiztunk, Imre lesajtozta az asztalt, Bogi pedig leette a terítőt.:'D Bogi és Gergő felmentek.:T Mi lenn maradtunk a fiúkkal. Virág hozott valami kacsasípot. Of course, mindenki meg tudta fújni, csak én nem.:'D Egyszer sikerült beleejtenem a hál' istennek már üres tálamba, mire Ferenc megszólalt, hogy miért is nem a töltött paprikába dobtam... ? :'D Végre sikerült megfújnom, ergó az ott létünk hátralévő részében nálam volt, és fújogattam.:'D
Felvonultunk csocsóbajnokságot tartani. [Evés közben összeraktuk Imréékkel a csapatokat, de Bogiék már nem voltak ott, szóval ők később tudták meg.] Beletelt jó negyed órába, mire a csocsózásig eljutottunk. Főleg azért, mert nálam volt a labda, és azzal 'zsaroltam' őket, hogy amíg én nem megyek csocsózni, addig ők se.:'D Na, nagy nehezen megkezdődött a csocsóbajnokság. És a lányoknak lehetett pörgetni.:M Gergőt és engem egy csapatba raktak. Gondolom, örültél.:'D Mivel Bogi felettébb erőszakosan és állandóan pörgetve játszik, én pedig borzalmas vagyok mind csatárként és van ott az a két ember a védők előtt, na olyan poszton, mind védőként és kapusként, ezért valahol érezhető volt, hogy ebből alázás lesz. Most következik a délután viccesen szánalmas párbeszéde. Gergő: gyere, cseréljünk. Lillu: jó. *félperc.* Gergő: amikor lövök, akkor emeld fel a csatársort. Lillu: az melyik? :'D Viszont most már tudom, melyik a csatársor.
Vereségünk után új csapatokat alkottunk, és talán újrajátszottunk... ? Nem emlékszem.:'D Arra viszont igen, amikor Bogi és Imre ellen játszottunk. Igaz, hogy nagyon szoros meccs volt, de levertük őket Virággal. Hú, de örültünk a fejünknek.:D A két legbénább csocsós leveri a két talán legjobbat... :D
Ferenc és Imre még 'párnacsatázott' egyet, én meg fújtam a kacsasípot.:D Virágnak mennie kellett angolozni, szóval kábé jó értelemben véve ki lettünk dobva.:'D
Összeségében jó nap volt, jót 'tanultunk'.:'D Jaigen, gyorsan leírom, hogy Bogi talált egy szemüveget, amitől ő okosabbnak érezte magát. Ergó egész délelőtt rajta volt. Okéjó.:'D Jót csocsóztunk, de a csocsónak még most is nagyon mozog a lába... :'D Máskor is összejöhetnénk 'tanulni', de csak olyan helyre megyek, ahol van csocsó.:D Olyan csocsóra gondolok, ami a mai napig négylábú... :'D Mindannyiunk nevében megköszönöm a vendéglátást - of course, blogon.:D
Remélem érthető és élvezhető volt, szeressétek egymást, szedjetek együtt virágot.:D

'11. november. 3.
Nincs bevezető mondat, mert ezt nem lehet normálisan összefoglalni.:'D Találkoztunk volt osztálytársunkkal megfelel? :D
Kedden már letudtam a szobám rám eső részének a takarítását, szóval a Föl-földobott kő tanulásán kívül szabadon mozogtam. A napom tévézésből, és olvasásból állt kábé.:'D
Bogi háromra jött hozzánk. 'Cuz mi ketten mentünk Mundialhoz, mert nekünk József Attila buszmegálló messze van.:'D Gyerekek, én még nem voltam kész.:'D Gyorsan felöltöztem, majd amikor vettem fel a cipőmet, kiszakadt a gatyám. Fuck it, ne már most.:'D Murphy törvénye... Legalább másfél évet kibírt... Így Bogival egyengatyában mentünk. Konkrétan fogalmam nem volt, hogy hol akarunk találkozni, szóval elindultunk a megálló felé. Imre és Ferenc már jött szembe. Együtt elgyalogoltunk Mundialig. Már látom, hogy ennek a pár mondatnak a végére a monitor előtt ülők többsége szánakozva mosolyogni fog.:D Mundialnál háttal állt egy telefonáló emberke. Olyan Kiki formája volt, de mivel már három éve nem láttuk, csak fészbukról, ezért nehéz lett volna eldönteni, hogy tényleg ő az. Az meg elég hülyén nézne ki, ha egy full idegenre ugranánk rá. Bogival egymást lökdöstük, hogy ki megy oda hozzá. [Én ilyen téren lazább vagyok. Tehát egy bizonyos szintig nem zavar, ha hülyének néznek.] Amikor már hallótávolságba lökdöstük egymást, megfordult az emberke. Elsőre elég fura volt - legalábbis nekem. De legalább megtudtuk, hogy ki az.:'D Helloszia, majd Bogi elment az anyjához pénzért.:'D Közben felhívtam Virágot, hol van. Ő még a megállóban. Istenem, hogy titeket nem lehet egy helyre szervezni.:'D Pár perc múlva ő is megérkezett.
Elkezdtünk beszélgetni. Of course, nyolc éve osztálytársak vagyunk, barátok, simán megértjük egymást. Szegény Kristóf, három éve elment, és eleinte egy szót sem értett abból, amit mondtunk. Négyen képesek vagyunk négyfelé beszélni.:'D [Néha úgy működik egy ilyen, hogy háromszor rá kell ordítanod valakire, hogy rád figyeljen, de mire odajutsz, hogy rád figyelnek, addigra már mással beszélsz egy teljesen eltérő dologról.] Azért be tudott kapcsolódni. Amikor őt kérdeztük.:'D Neeem, nem, dehogyis.:D Bogi szerintünk útközben egy: eltévedt a 'parkban', kettő: munkája akadt... :'D Na jó, neeem, nem vagyunk mi ilyen gonoszak.:D Of course, nekem kell mindenkit hívogatnom. Hét perc, mondta. Ó, de pontos vagy, mondom.:D Mi közben röhögtünk egy sort, megállapítottuk, hogy túl hangosan nevetek.:'D
Bogi megérkezett, irány Mundial. Nagy nehezen étlapot is kaptunk. Tíz percbe simán beletelt, mire kiválasztottuk, mit is eszünk. Nagyjából ugyanennyi ideje ülhettünk ott, a rendelés felvételre várva. Az étlapon kerestünk telefonszámot, hogy felhívjuk őket, mikor írják össze, amit kértünk. Teljesen meg voltunk döbbenve, amikor nem találtunk rajta semmit. Pedig annyira egyértelműnek tűnt, ha késnek a rendelés felvétellel, akkor felhívod őket telefonon... :'D Végre jött egy ember. Negyed óra múlva kaja, piával bőven ellátva nekiláttunk enni. Közben természetesen ment a sztorizás, egymás szivatása, kiröhögése. A pizzák már a végét járták, amikor Kiki elkezdett fényképezni. Ferencről lett egy gyönyörűen elmosódott fotónk, amit egyből posztolni kellett fészbukon.:D Közben egy olyan mondatot sikerült kreálnunk Ferenc üzenőfalára, hogy... Azt inkább nem írnám le, csak azt, hogy kommenthuszár-gyanús volt.:D Ferenc be volt jelentkezve Imre mobiljáról, Imre pedig belájkolta neki. Nem kicsit szakadtunk.:D Később Imréről is készült egy lesifotó. Posztolva. Of course, a fiúk megszerezték Kiki telefonját, és letörölték. Fuck it.:D
Amikor már mindenki befejezte az evést, kitaláltuk, mi fagyizni akarunk. Maga a fizetés is érdekes volt. Senki nem akart leinteni senkit, ki tudja, hogyan reagálnának rá. Gondoltuk, majd az egyik fiút elküldjük, szóljon már, hogy na.:'D Egyik sem ment.:'D Végül fizettünk is, és elindultunk fagyit keresni. Miklósnak - szerintem - pont a 'legfagyisabb' részén jártunk, de sehol sem találtunk fagyit.:'D Fogtuk magunkat, elnéztünk a gimi felé. A lakásunk előtt mentünk el, gondoltam felcsengetek anyának, hogy szia.:'D [Az is tervben volt, hogy hozzánk megyünk fagyizni, mert nálunk van fagyi. Illetve a Reált is meglátogattuk volna fagyiügyben, de erről később letettünk.] A giminél lévő cukrászdában se volt semmiféle kínálat. Mondtuk Bogival, menjünk el a Cukorfalatig. Tuti, hogy nem lett volna fagyi, de legalább finom a süti.:'D A többiek leszavaztak, maradt a palacsintázó.
Már jártunk ott kábé tíz perce, szóval elég hülyén nézhettünk ki, ahogy visszatértünk.:'D 'Jó idő volt', ezért Ferenc jeges kávét ivott.:'D A fiúk koktéloztak, Bogiék meg itták a Nestea-t. Olyan kívülállónak és szomjasnak éreztem magam, hogy a végén én is rendeltem magamnak egy Latte-t. [Nem akarok senkit sem megbántani, de nálam akkor is a Starbucks-os kávé a nyerő.:D] Ízileg egész jó volt, és kézmelegítőnek sem volt utolsó.:'D
Hat óra körül mindenki hazaindult, csak mi maradtunk Kristóffal. [Csak azért, mert kábé ötven méterrel arrébb lakok.:'D] Amikor Bogi és Virág elment, utána fél perccel leesett, hogy Bogi táskájában hagytam a pénztárcámat. Látod, bazd meg, ha nem lennél egy lusta dög, és hoznál magaddal táskát, akkor nem lennének ilyen gondjaid.:'D Felhívtam. Nagy nyögések közepette arra jutottunk, hogy csütörtökön majd valahogy visszakapom. Semmi bajom nem lett volna azzal, hogy nála marad, ha nem pénteken tartana szülinapi bulit. Of course, én még nem vettem ajándékot. Szégyen, nem szégyen, fogalmam sincs, mit vegyek neki.:'D [neked, ha olvasod.] Pénztárcaügy nagyjából lerendezve, Kikivel tovább beszélgettünk. Szóba jött minden: a továbbtanulástól - blöö - kezdve a rajz tanárokon át az osztálykirándulásig, amit akarsz. Háromnegyed hét körül hívott anya, hogy mikor áll szándékomban hazamenni. Végül hazagyalogoltunk.
Ettünk, ittunk, nem unatkoztunk. Jó volt újralátni Kikit, és többször is összejöhetnénk így.:D
Egyébként sargarigo52-től lehet kérdezni Formspringen. Illetve elnézést, ha túl sok lett az of course.:'D Csókolok mindenkit, és nyugi, Bogi, lesz ajándékod péntekre.:D

'11. október 24.
Csütörtökön főpróba. Hát, gyerekek, azt hiszem, többet nevettünk, mint egy hét alatt.:D Az igazgatóhelyettes beült meglesni a második próbát, a végén pedig annyira - idézem - meghatódott, hogy majdnem elsírta magát. Azt az önelégült vigyort kellett volna látni a fejemen... :D Közben kitalálták, hogy énekeljük már el a Himnuszt meg a Szózatot is. Szerintünk teljesen hazavágja a műsort. Ők meg olyan who cares módra oldják meg. Mert milyen az már, hogy nem énekeljük el ezeket... Lillu megoldás: nem szereplünk, azt cső. Na igen, ilyet nem lehet.:'D Próba után még maradtunk díszíteni, egész jól elvoltunk. Pista-bá mindenféle hülyeséget vetített ki laptopról a két vászonra. Hálendát hallgattunk, Green day volt, Most dobd!-os videót néztünk egy korábbi hokimeccsről, és meglestük, hol ültünk magyar-spanyolon.:D [A kivágott zászlót felvettem poncsónak... Jól néztem ki, na.:'D] Holnap meg előadunk, szóval... Fuck it.:D (Y) [Elnézést, hogy nem írom át, de ezt még csütörtökön írtam. Bocsánat az igeidők miatt, de legalább lássátok a csütörtöki gondolataimat.:'D]
Hétfőn kaptam egy ötöst töriből. Büszke is voltam magamra.:M A 'felállós' játékokban mindig sokáig állva maradok, aztán egy tök egyszerű kérdésnél kiesek hajszálnyira az ötöstől. [Utolsó kettő ötöst kap. Általában tézék előtt szoktunk ilyet játszani.] Aznap Imrével maradtunk állva. Pali-bá szerint Imre kapta a könnyebb kérdést. Én meg így, nee mááár.:'D Pali-bá elkezdte mondani a mondatot, erre én mondat közepén rávágtam, hogy propaganda. Pali-bá: tényleg. Lillu: tényleg? :'D Szóval kaptam ötöst töriből.:M
Pénteken pedig előadtuk a műsort. Ha azt mondom, hogy nem izgultam, elhiszitek? :D A tavalyihoz képest, ahol olyan voltam, mint a kocsonya, a mostani hót' nyugalom. Himnuszt énekeltünk, felmentünk, én pedig próbáltam elrejteni az önelégült vigyoromat. [Szerencse, hogy háttal álltunk.:D] Általában hasonló műsorokban csak az első mondatomig parázok, azt elmondom, és utána jók vagyunk, mert azután már nehéz lenne elcseszni. Nem is sikerült.:D Az egész műsor szerintem rohadt jóra sikeredett, főleg ahogy Sancee kijavította a mondatát. [Rosszul mondta a sorrendet, de egy tized másodpercre sem akadt meg, hanem költött egy másik befejezést. Előadás után mondtuk, hogy színész lesz.:'D] Of course az október huszonnyolcadikás mondatomat elrontottam. [Szerintem senkinek nem tűnt fel, hogy egy pillanatig megakadtam, de engem felbaszott agyilag.:'D Előtte vagy ötször elmondtam magamnak, hogy tűzszünet, feloszlatja az ÁVH-t, szovjetek kivonulnak. Persze, hogy elfelejtem...] Az egész végén mécseseket gyújtottunk, és úgy álltunk meg. Szózat éneklés közben lejjebb akartam engedni a mécsest, mégse álljak olyan hülyén. Hát nem ráöntöm a viaszt a kezemre? :'D Két nap alatt két 'égési' sérülés. Congratulation.:'D Ötödik, hatodikosok a végén jól meg is tapsoltak, jól meg is hajoltunk. Számomra az volt még fura, hogy tavaly alig mertem a közönségre nézni. Most meg lazán bámultam őket.:'D És semmi bajom nem lett tőle...
Amúgy tök jó kis 'öltözőt' kaptunk. Valami kicsi szobát, ahová berakhattuk a cuccainkat. Illetve volt ott az asztalok alatt Egri bikavér, és valami fél édes bor. [A Bikavér száraz volt.:'D] Mondtuk Dalmával, hogy a két műsor végén majd felbontjuk a fél édeset, aztán megisszuk.:'D Egész nap a 'Ha lenne kanalunk, öngyújtónk [az speciel volt.:'D], egy kis porunk, akkor...' mondat ment. Aki nem érti: bázist akartunk csinálni, mert majd - idézem - jól betépünk műsor végére.:'D Nem tudtuk, honnan szedjünk port, szóval mondtam, majd kaparunk a falról vakolatot... :'D [Azért vagyunk ilyen okosak, mert Emi csinált kiselőadást törire az engééből.:D] Az 'öltözőnk' ablakából egész jól kilátás nyílt az utcára, tehát tök jól kinézegettünk. Én kábé két falatot ettem a szendvicsemből. Megállapítottam, rajtam a szünetben jött ki a feszültség.
Megjött a következő csapat, ami már húzósabb volt. Hetedik, nyolcadik. Hetedikben ismerek egy-két embert [főleg drámáról], nyolcadik meg ugye az évfolyamunk... Az osztályunkból szinte mindenkit megtaláltam, hogy ne beszélgessetek, ne röhögjetek, ne ökörködjetek, mert el fogom baszni. [Nem mellesleg fészbukra is kiposztoltam egy hasonlót csütörtökön.:'D] Of course Erik is megtalált minket, neki is elmondtam, ha nevettetni mer, megverem.:'D Himnusz, felvonultunk, szöveg, megfordultam. Úgy látszik, mazochista vagyok, mert ismerős embereket kerestem. Nem volt nehéz, de Imrééket is láttam, Ricsit, Bogit is. Aztán meglepődtem, hogy akkor is simán végig tudtam rajtuk nézni. Lement az egész, nem nevettünk, csak a végén megkönnyebbülve felsóhajtottunk és egy nagy mosollyal lezártuk az egészet. [Bárkit is érdekelne: nyudogjatok meg, nem öntöttem magamra a viaszt.:'D] Vicces volt, mert elég koncerthangulat lett a taps végére. Fütyültek, jéhúúkat kiáltoztak. Igazgatóasszonynak nem igazán tetszett, de nekem nagyon bejött. Aranyos volt.:D Levonultunk, megbeszéltük, hogy megyünk sütizni hatodik után.
Nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon lassan visszaindultunk matek órára [matekon a hangsúly.:D]. A legesleghosszabb úton mentünk visszafelé. De komolyan. Ráadásul még egy kisebb kerülőt is be akartunk iktatni.:D A fiúk viszont 'full becsületesek' szerettek volna lenni, ők 'siettek' matek órára. [Csak azért követtük őket, mert hülyén nézett volna ki, ha a matek egyes csoportnak a fele ér be.:'D] Menetközben of course a cipőm feltörte a lábam.:'D
Beértünk matekra, én full álmos voltam. Matek után töri. Törin tézé. Fuck it.:D Végülis szerintem nagyon könnyű volt. Régvolt, hogy tézét ennyire biztosra tudtam volna. Pali-bával elolvastattam az esszémet, és tíz pontból kilencet írtam.:M Utána föci, vittem a sütimet. Ági néni kábé ódákat zengett a műsorról, szóval büszke voltam.:M Kiderült, hogy nem mára kellett sütni, hanem jövő hétre. Én persze a sok agyammal erre a péntekre készültem.:'D Azért megettük.:'D Töri előtt levettem a cipőmet. Jól nézhettem ki idiótán sántikálva.:'D A föcit tök jól eldumáltuk, így megúszva a felelést.:D Majd tesi jött. Oda is érdekesen jutottunk el. Inkább nem részletezném.:'D Tesin of course egy kiló hülyeséget kellett csinálni: medicin labdát hátrafelé dobálni és helyből ugrani. Hál' istennek véget ért a napnak a nehéz része.
Jaigen, nehogy kimaradjon már a 'vitám' Krisztiánnal.:D Marciék igazgatóit kaptak, mert konkrétan végigröhögték az egész műsort. Krisztián is vele volt, amikor elújságolta. Krisztián mondott valami gyökérséget, mire én jól lebasztam a fejét, hogy nem azért dolgoztunk ezzel a szarral egy hónapot, hogy ő csak úgy odajön, aztán röhög egy jót. Akkor tessék Kiss Ádám sztendápra menni. Mondja, hogy hülye vagyok, mert nem, ő nem csinált semmit. Attól még, hogy nem kaptál igazgatóit nem azt jelenti, hogy 'nem csináltál semmit'.:D Azt hittem, szétverem a magassarkúmat a fején. Megérdemelte volna. Nekem ő ne pofázzon, bazd meg.:D Majd ha negyed annyit letett az asztalra, mint én...
Hatodik után mentünk a könyvtárba bandázni. Wow.:'D Ettünk sütit, röhögtünk egy sort, megbeszéltük a műsort anyával. [Ha valakinek még mindig nem tudná, akkor anya csinálta a műsort.] Ahhoz képest, hogy úgy volt, csak fél órát maradunk lazán lett másfél... :'D Nagyon jól elvoltunk, megint jó csapat jött össze. Nem olyan, mint a tavalyi, de veletek is jó volt.:D [Már ha olvasná valamelyikőtök...]
Összeségében jó hét volt, nem unatkoztunk, az biztos.:D Az '56-osok iszonyat jófejek, az előkészítő még mindig nem jó, az éneket még most sem szeretem.:D
Legyetek jók, hétvégén megpróbálok blogolni egyet... :D